Színház a szegedi Csillag börtönben
1 perc
2005.01.19. 11:41
Színházi előadást rendeztek a szegedi Csillag börtönben; Karinthy Frigyes: A bűvös szék című komédiáját az elítéltek kedden mutatták be az intézet dolgozóinak és a sajtónak.
A bemutató része a Szegedi Fegyház és Börtön 120 éves jubileumához kapcsolódó kulturális programoknak.
Az Álló Idő színjátszó kör 1989-ben, betlehemes játékok előadásával debütált. Az elmúlt években többek között az Übü király, valamint Rejtő Jenő egyfelvonásos alkotásaival szórakoztatta a "helyi" és a civil közönséget.
Lőrincz Laura, a darab rendezője, október óta próbál a 11 színészből, súgóból és világítóból álló rabtársulattal.
A darabban egy feltaláló olyan széket készít, amelyben csak igazat tudnak mondani a helyet foglalók. Így, egy államtitkár szobájába kerülve - a főnök, egy újságíró és egy csalfa feleség társaságában - olyan helyzetek adódnak, amelyek a közönség tapsából ítélve Karinthy halála után is viccesek és találóak - mondta a rendező.
"Más elítéltekkel dolgozni: az alapvető különbség, hogy ők zárkából jönnek ki és zárkába mennek vissza, így nekik ez a két óra próba vagy előadás a szabadság" - tette hozzá.
A díszleteket a fogva tartottak a házi műhelyben készítették fából, egyikük zárkatársa is besegített az alkotói folyamatba.
Nagy Ferenc négy éve tagja a csoportnak. Szavai szerint azért jelentkezett, hogy kiszabaduljon a mindennapos bezártságból.
"Itt meg tudom mutatni mindenkinek, hogy mást is tudok csinálni, mint amit odakint csináltam; jó dolog kutatni mi van bennünk, azt formálni, és persze a végén átélni a sikert" - fogalmazott.
Az egyik színjátszó szerint a legnehezebb a kohéziót kialakítani és fenntartani a társulatban, mert egy börtönben senki sem bízik meg a másikban.
Az Álló Idő színjátszó kör 1989-ben, betlehemes játékok előadásával debütált. Az elmúlt években többek között az Übü király, valamint Rejtő Jenő egyfelvonásos alkotásaival szórakoztatta a "helyi" és a civil közönséget.
Lőrincz Laura, a darab rendezője, október óta próbál a 11 színészből, súgóból és világítóból álló rabtársulattal.
A darabban egy feltaláló olyan széket készít, amelyben csak igazat tudnak mondani a helyet foglalók. Így, egy államtitkár szobájába kerülve - a főnök, egy újságíró és egy csalfa feleség társaságában - olyan helyzetek adódnak, amelyek a közönség tapsából ítélve Karinthy halála után is viccesek és találóak - mondta a rendező.
"Más elítéltekkel dolgozni: az alapvető különbség, hogy ők zárkából jönnek ki és zárkába mennek vissza, így nekik ez a két óra próba vagy előadás a szabadság" - tette hozzá.
A díszleteket a fogva tartottak a házi műhelyben készítették fából, egyikük zárkatársa is besegített az alkotói folyamatba.
Nagy Ferenc négy éve tagja a csoportnak. Szavai szerint azért jelentkezett, hogy kiszabaduljon a mindennapos bezártságból.
"Itt meg tudom mutatni mindenkinek, hogy mást is tudok csinálni, mint amit odakint csináltam; jó dolog kutatni mi van bennünk, azt formálni, és persze a végén átélni a sikert" - fogalmazott.
Az egyik színjátszó szerint a legnehezebb a kohéziót kialakítani és fenntartani a társulatban, mert egy börtönben senki sem bízik meg a másikban.