A főállatorvos szerint újabb madárinfluenza-fertőzések várhatók
2 perc
2006.03.01. 14:51
Süth Miklós országos főállatorvos szerint a vízi élőhelyek környékén további madárinfluenzás esetekre lehet számítani a tavasz folyamán; a fertőzési lánc megszakadása a költözés befejeztével a madarak párba állásától várható, ami május végéig megtörténik.
A legfontosabb az, hogy a H5N1-es vírus ne fertőzze meg a háziszárnyasokat - mondta Süth Miklós országos főállatorvos, akinek értékelése szerint "Magyarországon kizártnak látszik, hogy a természetes vizektől bárki is megbetegedjen" a fürdési szezonban. Mint mondta, a betegség átterjedésének valószínűsége vadmadárról egészséges emberre azért minimális, mert az ürített vírus a vízben felhígul.
A betegség elsődlegesen a légutakon keresztül terjed. Ahhoz, hogy egy másik faj egy vízimadártól megfertőződjön, nagyon nagy mennyiségű vírussal kell találkozni.
Süth Miklós erről annak kapcsán beszélt, hogy szerdán újabb négy, összesen öt állatot érintő H5N1 gyanús esetről számolt be az Országos Állategészségügyi Intézet.
A főállatorvos elmondta: Bátmonostoron egy bütykös hattyút, Szentendrén egy tőkés récét, Dunaszentbenedeken egy bütykös hattyút, Százhalombattán egy kormoránt és egy danka sirályt találtak, amelyek feltehetően az emberre is veszélyes H5N1-es vírustól pusztultak el. Háziszárnyast továbbra sem érint a fertőzés.
Az új esetek miatt kijelölték a védő- és megfigyelési körzeteket. Bátmonostor esetében újabb intézkedésre nem volt szükség, mivel zárlati területről van szó.
A szentendrei gyanú miatt kialakított védőkörzet Szentendrére terjed ki, a megfigyelési zónába esik Pilisszentlászló, Csobánka és Pilisborosjenő.
A Dunaszentbenedeken talált madárinfluenzával fertőzött tetem miatt kialakított védőkörzet Dunaszentbenedek, Géderlak és Uszód közigazgatási területére terjed ki, a megfigyelési zónába beletartozik Dunapataj, Foktő, Kalocsa, Ordas, Paks, Dunaszentgyörgy, valamint Dunakömlőd is.
A százhalombattai gyanú miatt a város területére érvényes védőkörzetet hoztak létre, a megfigyelési körzetbe tartozik Halásztelek, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, Szigetcsép, Majosháza, Tárnok, Érd, Diósd, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi. Süth Miklós megjegyezte, hogy az új területeken nem tapasztalták sok állat elhullását, a zárlat csak fokozott ellenőrzést jelent.
Beszámolt arról, hogy napi átlagban 100-150 állatot vizsgálnak. Azzal kapcsolatban, hogy Németországban egy macska esetében is felvetődött a H5N1-el való fertőzöttség gyanúja a főállatorvos az MTI érdeklődésére azt mondta: ha ilyen eset meg is történik, a vírus nem jelent veszélyt arra, aki a háziállattal érintkezik.
Volt már példa állatkerti nagymacskák madárinfluenzás megbetegedésére, de a gondozók akkor sem kapták el a kórt. Rögzítette: Magyarországon nincsenek veszélyben a macskát, illetve kutyát tartók, nem lát okot különleges óvintézkedésre.
Február 15-ike óta összesen hat helyen kellett Magyarországon védőzónát kialakítani, 13 madár esetében vált egyértelművé, hogy madárinfluenzában pusztult el, és közülük hét esetében az angliai laboratórium is visszaigazolta, hogy H5N1-ről van szó.
A betegség elsődlegesen a légutakon keresztül terjed. Ahhoz, hogy egy másik faj egy vízimadártól megfertőződjön, nagyon nagy mennyiségű vírussal kell találkozni.
Süth Miklós erről annak kapcsán beszélt, hogy szerdán újabb négy, összesen öt állatot érintő H5N1 gyanús esetről számolt be az Országos Állategészségügyi Intézet.
A főállatorvos elmondta: Bátmonostoron egy bütykös hattyút, Szentendrén egy tőkés récét, Dunaszentbenedeken egy bütykös hattyút, Százhalombattán egy kormoránt és egy danka sirályt találtak, amelyek feltehetően az emberre is veszélyes H5N1-es vírustól pusztultak el. Háziszárnyast továbbra sem érint a fertőzés.
Az új esetek miatt kijelölték a védő- és megfigyelési körzeteket. Bátmonostor esetében újabb intézkedésre nem volt szükség, mivel zárlati területről van szó.
A szentendrei gyanú miatt kialakított védőkörzet Szentendrére terjed ki, a megfigyelési zónába esik Pilisszentlászló, Csobánka és Pilisborosjenő.
A Dunaszentbenedeken talált madárinfluenzával fertőzött tetem miatt kialakított védőkörzet Dunaszentbenedek, Géderlak és Uszód közigazgatási területére terjed ki, a megfigyelési zónába beletartozik Dunapataj, Foktő, Kalocsa, Ordas, Paks, Dunaszentgyörgy, valamint Dunakömlőd is.
A százhalombattai gyanú miatt a város területére érvényes védőkörzetet hoztak létre, a megfigyelési körzetbe tartozik Halásztelek, Szigetszentmiklós, Szigethalom, Tököl, Szigetcsép, Majosháza, Tárnok, Érd, Diósd, Martonvásár, Ráckeresztúr és Ercsi. Süth Miklós megjegyezte, hogy az új területeken nem tapasztalták sok állat elhullását, a zárlat csak fokozott ellenőrzést jelent.
Beszámolt arról, hogy napi átlagban 100-150 állatot vizsgálnak. Azzal kapcsolatban, hogy Németországban egy macska esetében is felvetődött a H5N1-el való fertőzöttség gyanúja a főállatorvos az MTI érdeklődésére azt mondta: ha ilyen eset meg is történik, a vírus nem jelent veszélyt arra, aki a háziállattal érintkezik.
Volt már példa állatkerti nagymacskák madárinfluenzás megbetegedésére, de a gondozók akkor sem kapták el a kórt. Rögzítette: Magyarországon nincsenek veszélyben a macskát, illetve kutyát tartók, nem lát okot különleges óvintézkedésre.
Február 15-ike óta összesen hat helyen kellett Magyarországon védőzónát kialakítani, 13 madár esetében vált egyértelművé, hogy madárinfluenzában pusztult el, és közülük hét esetében az angliai laboratórium is visszaigazolta, hogy H5N1-ről van szó.