Öngyilkos kommandót állított fel Irán?

4 perc

2006.04.16. 09:03

Irán negyvenezer öngyilkos merénylőből álló „hadsereget” állított fel – állítja egy brit lap. A merénylők feladata, hogy a nyugati világban és Izraelben csapást mérjenek különféle célpontokra - amennyiben támadás érné az ázsiai ország nukleáris létesítményeinek valamelyikét.

Az iráni forrásokra hivatkozó londoni Sunday Times szerint az öngyilkos kommandók létszáma 40 ezer emberre rúg, s alakulataik márciusban már részt vettek egy katonai szemlén a derekukra kötött robbanóanyaggal és gyújtószerkezettel.

Egy Irán elleni amerikai támadás jóval veszélyesebb lenne az Egyesült Államokra nézve, mint az Irak elleni hadművelet volt – állította névtelenül két nemzetbiztonsági munkatárs a brit The Sunday Times című lapnak, arra figyelmeztetve, hogy Irán egy egész világra kiterjedő, mozgásban lévő terrorista hálózatot hozhat létre az Egyesült Államokban vagy bárhol.

A lap egyúttal megszerzett egy hangfelvételt, amelyen az Iráni Stratégiai Tanulmányok Központjának igazgatója, Dr. Hasszán Abászi arra figyelmeztet, hogy Irán kész „érzékeny amerikai és brit célpontokat támadni” abban az esetben, ha támadás érné nukleáris létesítményeit. Abbászi szerint 29 nyugati célpontot jelöltek ki az öngyilkos támadások lehetséges célpontjaként.

Ennyit ért a diplomácia

Vélt vagy valós fenyegetés?
© AP
A diplomáciai erőfeszítések csődöt mondtak, miután Irán a múlt héten bejelentette: sikerült atomerőművekben használható szintre dúsítania uránt, illetve - az ENSZ Biztonsági Tanácsának ellenkező értelmű követelésével dacolva - rövid időn belül ipari méretűvé kívánja bővíteni urándúsítási programját. Az izraeli Jerusalem Postnak nyilatkozva egy magas rangú izraeli katonai hírszerző ezzel kapcsolatban azt állította: Teherán két és fél éven belül nukleáris bombát lesz képes előállítani. „Irán a világ arcába szúrt, de a világ semmit nem csinált” – nyilatkozta a hírszerző tiszt.

Pénteken Mahmúd Ahmadinezsád ultrakonzervatív iráni elnök újra „verbális támadást” intézett Izrael ellen, kétségbe vonva a holokausztot. "Ha komoly kétség merül is fel a (zsidó) holokausztot illetően, a palesztinokat sújtó katasztrófával és holokauszttal kapcsolatban nincs kétség" - szögezte le Ahmadinezsád a palesztinok támogatására rendezett teheráni értekezleten.

Ismét fenyegette Izraelt 

"Bizonyos nyugati hatalmak azt hiszik, hogy a második világháború alatt jelentős zsidó népességet öltek meg, és ennek a katasztrófának a kompenzálására hozták létre a (cionista) rendszert" - mondta az iráni elnök. "Ha igaz, hogy megtörtént egy ilyen katasztrófa, miért a térség népeinek kell megfizetni az árát?" - tette fel a kérdést Ahmadenizsád.

Az iráni elnök "korhadt, kiszáradt fának" nevezte Izraelt, amelyet az első vihar elsöpör. "Tetszik vagy sem, a cionista rendszer a megsemmisülés felé halad" - jelentette ki Ahmadinezsád. Az iráni elnök szerint Izrael "állandó fenyegetést" jelent a Közel-Kelet számára, amely "hamarosan felszabadul".

Bár Izrael hivatalosan nem reagált Ahmadinezsád szavaira, Simon Peresz, az izraeli kormánypárt, a Kadima második embere közölte: az iráni elnök szavai Szaddám Huszein szavaira emlékeztetik, s úgy érzi, Ahmadinezsád pályafutásának vége is a volt iraki elnökéhez hasonló lesz. A korábban miniszterelnöki tisztet is betöltő, de ez idő szerint kormánypozíció nélküli izraeli politikus meggyőződése, hogy "a történelem kiveti magából az efféle, pallost lengető eszelősöket".

Csak idő kérdése?

Irán kedden jelentette be, hogy - 164 centrifuga segítségével - első ízben sikerült 3,5 százalékos (atomerőműben már felhasználható, atomfegyverbe azonban még alkalmatlan) dúsított uránt előállítania. (A 3,5 százalékos dúsítás azt jelenti, hogy az így dúsított urán 3,5 százalékban tartalmazza az urán 235-ös tömegszámú izotópját.) Ugyanakkor Teherán értesítette a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy a termelésbővítés második fázisában - 2006 végéig - 3000 centrifugát akar üzembe helyezni Natanzban, a bővítés harmadik fázisában pedig nem kevesebb mint 54 ezret, ami már az ipari szintű termelés alapja lesz.

Több ezer centrifugával pedig csak idő kérdése, hogy 90 százalékos dúsított uránt állítson elő, ami a nukleáris bombához szükséges – figyelmeztetett az izraeli hírszerző tiszt. „Valószínű, hogy van egy második, titkos tervük a nukleáris fegyverek fejlesztésére” – mondta a lapnak nyilatkozó tiszt, aki szerint ha egyszer elértek a 3,5 százalékos dúsításhoz, akkor már technológiailag nincsen akadálya annak, hogy a 90 százalékot is elérjék. Ezt erősítette meg egy amerikai diplomata is, aki szerdán Moszkvában közölte: ha Iránnak háromezer centrifugája lenne a jelenlegi 164 helyett, akkor háromnegyed év alatt egy atombombához elegendő uránt dúsíthatna.

Amerikai számítások szerint egy háromezer centrifugás kaszkáddal 271 nap alatt állítható elő elegendő magasan dúsított urán egy atomfegyver gyártásához.

                                   Már Irak előtt tervezték?
Még a 2003 márciusi iraki invázió előtt Washington Irán elleni nagyszabású hadművelet tervezésébe kezdett rakétatámadásokkal, szárazföldi invázióval és hadihajók felvonultatásával a Hormuzi-szoros ellenőrzésére - állította egy amerikai katonai szakértő a The Washington Post vasárnapi számában megjelent írásában. William Arkin szerint a TIRANNT kódnevű tervezet magábanfoglalta az iráni rakétaarzenál részletes elemzését és az iráni tömegpusztító fegyverek semlegesítését célzó terveket. A hadműveletre állítólag amerikai és brit katonák készültek fel a Kaszpi-tengeren tartott hadgyakorlaton való részvétel közben. Katonai források szerint a hadművelet felelőse 2002-ben John Abizaid tábornok lett, akit időközben a amerikai középső parancsnokság (Centcom) élére neveztek ki. A TIRANNT előkészületei 2003 májusában indultak be, amikor a titkosszolgálatok nagy erővel gyűjtöttek egy Irán elleni háború különböző forgatókönyveihez szükséges adatokat. Azóta a tervet aktualizálták az Irakban gyűjtött értesülések felhasználásával - állítja az elemző. Arkin szerint a légierő szakemberei az iráni légvédelem elleni csapások terveit dolgozták ki, míg a haditengerészetnél az ország partvidékének védelmét tanulmányozták, és a Perzsa-öböl irányába tartó olajszállítmányok útvonalán fekvő Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés megtartására dolgoztak ki tervezeteket.