Egyesülő német gyógyszergyárak

3 perc

2006.04.03. 09:05

Megveszi a berlini Schering gyógyszergyárat a Bayer AG, miután alaposan ráígért a vételi ötlettel elsőként piacra lépett hazai versenytárs, a Merck ajánlatára.

Utólag még akár némi dramaturgia is felfedezhető a történtekben: adott egy jól menő, nagy múltú berlini gyógyszergyár, a tőzsdén jegyzett Schering AG, amire szemet vet egy darmstadti, családi

HVG
tulajdonú gyógyszer- és vegyipari cég, a Merck. Közhírré teszik, hogy 14,7 milliárd eurót, a tőzsdei árfolyamnál jóval többet, részvényenként 77 eurót kínálnak a berlini cégért. Várható tehát, hogy a részvényesek örömmel élnek a lehetőséggel. A Schering vezetősége azonban tiltakozik, mondván, az ügylet egyik cégnek sem jó, nem jár előnyökkel. Tiltakozik a politika is: miután a város kettéosztottságának évtizedei során a nagy cégek a Siemenstől az AEG-ig sorra máshová vitték székhelyüket, a frankfurti tőzsdeindexet (DAX) adó harminc német nagyvállalat közül csak a Schering központja van Berlinben. Ha pedig a Merck - mely nem azonos az egykor a német ősből kinőtt, mára független amerikai Merk & Co. Inc. céggel - átveszi, már az sem marad a fővárosban, mivel a vételi szándékkal együtt azt is közölték, hogy a leendő cég székhelye Darmstadt lesz.

Már-már minden sínen volt, amikor jelentkezett egy másik vevőjelölt, amely még jobb feltételeket kínált, a cégvezetés is elfogadta, s elfogadásra ajánlotta a részvényeseknek. Az üzleti életben "fehér lovag"-ként emlegetett megmentő szerepét a leverkuseni székhelyű Bayer AG, a német gyógyszeripar patinás cége játszotta, miután alaposan ráígért a Merckre, s részvényenként 86 eurót, összesen 16,3 milliárdot kínált a Scheringért.

Alig hangzott el a bejelentés, rövidesen azt is közzétették, hogy a Schering igazgatósága egyhangúan támogatja a szándékot, s elfogadásra ajánlja a cég felügyelő- bizottságának, amely szintén helyesli. Mivel pedig a vételi szándékkal egy időben azt is kinyilvánították, hogy az egyesült Bayer-Schering részvénytársaság központja Berlinben lesz, politikai ellenszél sem kerekedett. Aggodalomra csak az adott okot, hogy Werner Wening Bayer-főnök utalt arra: a nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen fúzióknál a munkahelyek egy része általában feleslegessé válik, ebben az esetben mintegy 6 ezer állás foroghat veszélyben. Ez bőven elég volt egy, a németországi munkahelyek megőrzésének fontosságát hangsúlyozó berlini kormánynyilatkozathoz - aminek nyomán a Bayer-főnök sietett kijelenteni, napokon belül találkozni szeretne Angela Merkel kancellárnővel, hogy ismertesse vele a tervezett lépéseket.

A két cég egyesülésétől - amit a Bayer 3 milliárd euró erejéig készpénzből, a többit pedig hitelből valósítaná meg - egyelőre mindenki pozitív fejleményeket vár. Elemzők rámutatnak, hogy a jóval nagyobb Bayer széles termékpalettáját jól kiegészítik a Schering által gyártott fogamzásgátlók (ebben világelső), rákellenes és bőrgyógyászati készítmények, speciális gyógyszerek. S ami nem mellékes a német gyógyszeriparnak: a fúzió után a világ hetedik legnagyobb gyógyszergyára jöhetne létre az amerikai Pfizer, a brit Glaxo-SmithKline, a francia Sanofi-Aventis, a svájci Novartis, a brit-svéd Astra-Zeneca és az amerikai Johnson & Johnson mögött. Az egyesült kutatási-fejlesztési bázis - az évi 1,5 milliárd eurós kutatási büdzsé - pedig fokozná a nemzetközi versenyképességet.

Más kérdés, mit profitálnak majd mindebből a gyógyszerfogyasztók. A versenyből kiszorult és visszavonulását hivatalosan is bejelentő Merck ugyanis nemcsak készpénzből fedezte volna a vételárat, de arról is ismert, hogy a gyógyszerszakmában általános, 30 százalékos nyereségráta helyett - amit végül is a betegbiztosítók, illetve azok ügyfelei fizetnek meg - beéri szerényebb, 12 százalékos hozammal. A Bayer ugyanakkor - feltéve, hogy minden fórum, így a versenyhivatal is rábólint az ügyletre - ezzel a lépéssel túljuthat koleszterincsökkentő csodaszere, a Lipobay öt évvel ezelőtti botrányát követő presztízsveszteség, illetve a többmilliárdos pénzügyi bukás következményein.

WEYER BÉLA / BERLIN