Privátválság: hogyan jelentsünk csődöt magunk ellen?

A lakosság háromnegyede számít ugyan arra, hogy a válság miatt romlik majd anyagi helyzete, mégis csak 61 százalékuk fogta vissza kiadásait, s csak minden ötödik állította, hogy jelentősen lefaragta a kiadásait az elmúlt néhány hónapban – áll a MASMI Hungary Piackutató Intézet felméréséből. A túlpörgetett, hitelből fedezett fogyasztás hátulütői miatt hosszú ideje kongatják a vészharangokat a szakemberek, s az adósságcsapda sokak számára most válik majd realitássá. A kormány szerdán jelentette be, hogy az állam - reagálva a rendkívüli helyzetre -  átmeneti időre garanciavállalással segíti azokat, akik lakáshitelt vettek fel, majd a válság miatt, önhibájukon kívül, elvesztették munkahelyüket. Egyelőre itt tartunk.

Magáncsőd. Hiánygazdálkodás

A már harmadszorra előhúzott magáncsőd intézményét talán éppen a hitelválság nyomán kialakuló gazdasági krízis miatt foglalják majd törvénybe. A magáncsődről ugyanis 2001-ben is készült már egy törvénytervezet, amely végül nem került a kormány elé, majd 2004-ben Göncz Kinga szociális minisztériumi államtitkárként kezdeményezte újra a bevezetését, s a javaslat akkor is elbukott. “A mostani koncepció sokkal jobb, mint a 2001-es, például mert nem állami pénzre épít” – mondja az anyagról Győri Péter, a Budapesti Módszertani Szociális Központ szakmai igazgatója. A jelenlegi tervezet a nyugat-európai országok rendszereinek előnyeit ötvözi magyar viszonyokra alakítva – foglalja össze az igazgató, hozzátéve: ez azt is jelenti, az adófizetők pénzéből csak az adósságrendezésben résztvevő szakemberek munkáját fedeznék, nem pedig a bajba kerültek adósságát.

A magáncsőd lényege, hogy az adós és hitelezője több éves együttműködésre van kényszerítve, ezalatt egy csődgondnok segíti az eladósodott felet a tartozások rendezésében. Az egyezkedés során általában a hitelezőnek is rugalmasnak kell lennie: lemondhat például a kamatok egy részéről, vagy átütemezhetik a részletfizetést, esetleg felfüggesztik egy időre, vagy az adósság egy bizonyos százalékától áll el. “Egy ilyen rendszer a hitelezőket is arra szorítja, hogy csak olyan esetben adjanak kölcsönt, amelyről tudják, hogy beszedhető”- mondja Győri Péter arra utalva, hogy a felelőtlen hitelfelvevői magatartás mögött olyan hitelnyújtók vannak, akik szintén nem mérlegelnek.

Az elképzelés jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál (IRM) van, ahol a tervezet előkészítése folyik. A tárcától ugyan többször próbáltuk elkérni a – tudomásunk szerint nem titkos - anyagot, de válaszként csak annyit közöltek, hogy a szabályozási koncepció márciusban kerülhet a nyilvánosság elé. Ezt társadalmi vita követheti, majd ősszel a parlament elé kerülhet a törvénytervezet. Elfogadás után még időbe kerülhet bevezetése, hiszen a szakemberek képzése is időigényes.

Mivel a hazai anyag bemutatása még várat magára, megkérdeztünk egy német szakembert, hogyan szuperál, miként működik odaát az 1999 óta működő, hosszú egyeztetést követően bevezetett rendszer.  

A magáncsődre legtöbbször válás, munkanélküliség, betegség miatt szorulnak az érintettek, s az adósok közel 10 százalékának kizárólag fogyasztási cikk vásárlásból eredő tartozása van, legyen szó mobiltelefonról, bútorról, ingatlanvásárlásról – hivatkozik német statisztikákra Simone Kunert-Boltz csődeljárások levezénylésében közreműködő jogász. „Ez az egyetlen megoldás azoknak, akik valóban teljesen eladósodtak. Ha ugyanis ezzel nem élnek, számíthatnak arra, hogy a bírósági végrehajtó rendszeres látogató lesz nála. A követelések 30 éven keresztül behajthatók, az adós a zálogosítások miatt elveszíti a munkáját és bankszámláját. A magáncsőd hat kemény év után megoldást, vagyis adósság nélküli új kezdetet kínál” – mondja a német szakember.

Hogyan megy az adósságrendezés a gyakorlatban?

Példa, számokkal euróban

Ha valaki nettó 1 200 eurót keres Németországban, 150 eurót kell leadnia, tehát neki 1 050 euró marad. A háztartásban élő eltartottak számától függően emelkedhet a mentességi határ, tehát ha például egy gyermek is van a háztartásban, akkor ez az összeg 1 360 euróra emelkedik. Létezik még külön szabályozás: a szabadságpénz (vagy üdülési segély) nem zálogosítható. Arra is lehetőség van, hogy az adós maga vagy a hitelező kérvényezze a mentességi határ csökkentését vagy emelését. Amennyiben valaki ingyen lakik az édesanyjánál, akkor a hitelező kérvényezheti a mentességi határ lecsökkentését, vagyis azt, hogy az adós fizessen többet, amikor azonban valakinek drága diétára van szüksége, akkor maga az adós kérvényezheti a mentességi határ megemelését, vagyis azt, hogy kevesebb részletet kelljen fizetnie.

„A magáncsődöt nemcsak magunk ellen kérhetjük, hanem harmadik személy is kérheti ellenünk; az eljárás elindításának feltétele a fennálló vagy a feltételezhető fizetésképtelenség igazolása” – magyarázza Simone Kunert-Boltz. A csődbe jutott magánszemély előtt álló procedúra több lépésből áll. Első körben az adósnak meg kell próbálnia ilyen ügyekben jártas személy vagy intézmény segítségével bíróságon kívül megegyezni a hitelezőkkel (adósságtanácsadó vagy ügyvéd). Ilyenkor az összes hitelezőt megkeresik írásban. Ezután mindegyiknek össze kell állítania a követeléseik aktuális listáját, és vissza kell juttatnia.

Ezt követi a megegyezési javaslat, amelynek tartalmát tekintve nincsenek előírások, a gyakorlatban azonban háromféleképpen nézhet ki: javasolni lehet egyszeri kifizetést. Ha valakinek például 5 ezer euró tartozása van, de kevés nyugdíjat kap, tehát nincs esély arra, hogy javuljon az anyagi helyzete, ám egy rokona 1500 eurót rendelkezésre bocsát, amit szét lehetne osztani a hitelezők között, akkor ezzel rendezheti a helyzetét. A második: határozott futamidejű havi fix részletfizetés. Ez esetben azonban nem lehet belekalkulálni, hogyan alakul az egyén jövője, és ha hirtelen újra fizetésképtelenné válik, akkor ugyanott van, mint az elején.

A harmadik megoldás lehet, hogy felajánlják az összegek folyósítását egy előre meghatározott futamidő végéig, ez rugalmasabb, mint az előző verzió.

Mindhárom fenti esetben szükséges, hogy a hitelezők beleegyezzenek a felkínált konstrukcióba, ez azonban ritkán fordul elő. Lehetőségük van például arra, hogy – a magáncsődi eljárás részét képező - adósság alóli felmentés ellen fellebbezzenek; például pénzbüntetések, pénzbírságok esetében. Akkor is vétózhat a hitelező, ha az adós például folyamatosan katalógusból rendel, noha tele van adóssággal. A hitelezőnek azonban be kell bizonyítania, miért fellebbez, s ez nem olyan egyszerű. 

Vagyonügynök az adós mellé

Ha a hitelező nem fogadja el a felkínált konstrukciót, kérvényezni kell a csődeljárást. Ekkor előfordulhat, hogy a bíróság egy második kiegyezési kísérletről dönt. Ez azzal az előnnyel jár, hogy ha legalább a hitelezők felével, az összes hitel feléről megegyezés születik, akkor a bíróság határozattal helyettesítheti a többi hitelező beleegyezését. Ha ez sem hoz eredményt, megindítják a csődeljárást. Az adós mellé kirendelnek egy vagyonügynököt, aki a meglévő vagyont a jogi határokon belül pénzzé teszi és a havonta zálogosítható összegeket beszedi. Ezt a pénzt hat éven keresztül osztják szét a hitelezők között, akik további követelésekkel már nem állhatnak elő. (Információink szerint a magyar javaslat is szeretné kikerülni a bíróságokat, független tanácsadó irodák, civil szervezetek, ügyvédi irodák – megfelelő képzés után - vállalhatnák fel ezeket a feladatokat, vagyis az egyezkedés idején „moderátorként” közvetíthetnének az adós és a hitelező között.)

Az adósnak ez idő alatt keresőtevékenységet kell végeznie, s ha munkanélküli, akkor igazolnia kell, hogy időközben állást keres. Ezen felül jeleznie kell azt is, ha lakhelyt változtat vagy örököl, ennek a felét ugyanis le kell adnia. Nem részesíthet bizonyos hitelezőket előnyben, tehát saját felelősségére nem fizethet vissza tartozást. Ha minden követelménynek megfelel, hat év után elrendelik a maradék adósság alól való felszabadítását, vagyis tartozás nélkül léphet tovább.