Orosz kémek minden postafiókban? Világszintű hackelési akciót gyanít a Nyugat
A vegyi fegyvereket ellenőrző nemzetközi ügynökség, egy amerikai atomipari vállalat, valamint több, doppingellenes ügynökség számítógépes rendszereibe akartak behatolni orosz állami megbízásra tevékenykedő hackerek – állítja több nyugati kormány. A britek, hollandok és amerikaiak már több mint tíz orosz állampolgárt vádolnak számítógépes bűncselekmények tervezésével és végrehajtásával. A Nyugat alighanem komoly ellenlépésekre készül.
A dominót a hollandok lökték meg, akik bejelentették, áprilisban négy olyan orosz állampolgárt utasítottak ki az országból, akik a vegyifegyver-tilalmi szervezet (OPCW) szervereit akarták meghackelni. A szervezet, amely arra hivatott, hogy ellenőrizze, betartják-e a világ országai a vegyi fegyverek gyártására és használatára vonatkozó tilalmakat, éppen azt vizsgálta, hogy az orosz katonai hírszerző szervezet, a GRU ügynökei márciusban milyen katonai használatra kifejlesztett idegméreggel próbálták meg a dél-angliai Salisburyben megölni a britek oldalára átállt egykori orosz ügynököt, Szergej Szkripalt. Mark Rutte holland és Theresa May brit kormányfő közös nyilatkozatban ítélte el az akciót, amely szerintük azt mutatta, hogy a GRU teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az emberi értékeket, és azokat a szabályokat, melyeknek köszönhetően az emberek biztonságban élhetnek. A BBC szerint a britek – a Szkripal-merénylet mellett – azzal is vádolják Moszkvát, hogy ukrajnai cégek szervereibe, valamint egy brit tévéhálózat rendszerébe is be akartak törni.
A Hollandiából kiutasítottak diplomáciai útlevéllel utaztak, és ketten számítógépes szakemberek, ketten pedig segítők voltak. Holland értestülések szerint egy, az OPCW hágai központja közelében parkoló bérelt autóban ülve próbáltak meg rácsatlakozni a szervezet wifi-hálózatára. A hatóságok szerint a csomagtartóban lévő eszközöket az OPCW-székház felé fordították, s az antennát a kalaptartó helyezték, majd rádobtak egy kabátot. Amikor a rendőrök lefogták őket, egyikük megpróbálta megsemmisíteni az egyik náluk lévő mobiltelefont.
Az ügynökök igencsak óvatlanok voltak: a holland vizsgálat során kiderült, hogy az egyik sim-kártyát a GRU moszkvai központjának közelében aktiválták, de találtak náluk olyan taxiszámlát is, amely a GRU-központ és az egyik moszkvai repülőtér közötti útról szólt.
Az is kiderült, hogy az orosz ügynököktől elkobzott számítógépet korábban Malajziában is használták, ahol a helyi főügyész irodájának számítógépes rendszerébe próbáltak meg behatolni. Az ügy azért érdekes, mert a nyugati államok szerint Oroszország felelős azért, hogy 2014 nyarán Kelet-Ukrajna fölött rakétával lelőttek egy maláj utasszállító gépet, és a fedélzeten tartózkodó mintegy háromszáz ember életét vesztette. Ugyancsak ezt a laptopot használták a svájci Lausanne-ban is, ahol a nemzetközi doppingellenes ügynökség, a WADA központja volt a célpont.
A nyugati hatóságok, amelyek általában csendben kezelik a hasonló ügyeket, most megadták a négy feltételezett ügynök nevét is: Alekszej Morenyec, Jevgenyij Szerebjakov, Oleg Szotnyikov és Alekszej Minyin. Közben a The Moscow Times című moszkvai lap kiderítette, hogy a négy ügynök egyike, Jevgenyij Szerebjakov egy időben a GRU focicsapatában játszott. Mindezt egy olyan férfi közölte a lappal, aki korábban együtt játszott vele.
A nyugati lapok korábban már beszámoltak arról, hogy a márciusi Szkripal-merénylet után orosz ügynökök megpróbálták feltörni az OPCW-nek dolgozó egyik svájci laboratórium számítógépes hálózatot. Az intézet Spiez városában van, s korábbi jelentések szerint az akció miatt két orosz állampolgárt utasítottak ki Hollandiából, ahol végül lefülelték őket. „Az agresszív kíberakciók célja az volt, hogy elpucolják, amit maguk után hagytak” – idézte a BBC Peter Wilsont, Nagy-Britannia hollandiai nagykövetét.
Oroszország annak ellenére is tovább tagadja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-merénylethez, hogy a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál GRU-ügynökökként azonosította azt a két orosz férfit – Akekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot –, akik a brit hatóságok szerint végrehajtották a márciusi merényletet.
Bosirovról az is kiderült, hogy a valódi neve Anatolij Csepiga, s 2014-ben megkapta az Oroszország hőse kitüntetést. A mostani vádakról Moszkva egyelőre annyit mondott, a jelek szerint folytatódik a nyugati kémhisztéria.
Eközben amerikai vádak szerint orosz ügynökök egy pennsylvaniai atomipari vállalat, illetve észak-amerikai doppingellenes szervezetek rendszereit próbálták meghackelni, s e miatt hét orosz ügynök ellen emeltek vádat. „Az oroszokat gyakorlatilag az eszközeik használatakor kaptuk el, s felelni fognak tetteikért. Hogy mi lesz a politikai választ, az országaink közösen fogják eldönteni” – nyilatkozta újságíróknak John Mattis amerikai védelmi miniszter.
Kanada is jelentkezett, Ottawa szerint feltételezhetően orosz ügynökök egy montreali doppingellenes szervezethez akarta betörni.
Megszólalt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, aki közölte, az észak-atlanti szövetség erősíti védelmét s elrettentő erejét” – mondta Stoltenberg.