„Számomra az alkancellár kifejezés túl barokkos, jobban szeretem, ha pártszóvivőnek hívnak” – szerénykedik az osztrák kormány második embere, az 58 éves Werner Kogler. A néppárttal kötött koalícióval hatalomra került zöldpárt vezetője nem is az alkancellároknak kijáró valamelyik belvárosi palotát foglalta el, hanem minisztertársai közelében, a közlekedési minisztérium egyik szárnyában nyitotta meg hivatalát.
Az eddigi életét ellenzékiként, sőt lázadóként eltöltő politikus nehezen szokja a rangok és címek világát. Az államfői palotában tartott kormányzati eskütételre öltönyre cserélte ugyan a szokásos viseletét – farmernadrág és feltűrt ujjú ing –, ám nyakkendőt nem kötött. A környezetvédő párt visszatérésének szimbólumává vált zöld keretes napszemüvege pedig a ceremónia alatt is ott lapult a zsebében.
Kogler a stájerországi Graz közelében lévő Hartbergben nőtt fel. Igazi rakoncátlan fiú volt: a gimnáziumban kétszer is nagyon közel állt a kirúgáshoz, egyszer több társát rábeszélte, hogy tanítási idő alatt sétáljanak ki az iskolából, máskor pedig az általa leszerelt WC-deszkát erősítette fel a tanári székre. Szeretett bulizni, nem vetette meg az alkoholt, dohányzott az iskolabuszon, focizott, élvezte a népszerűségét.
Először olvasható magyarul a holokauszttúlélő író és Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista Elie Wiesel Éjszaka trilógiájának mindhárom kötete. Miért kellett 2025-ig várni a harmadik kötet megjelenésére? Miben más a holokauszttúlélők harmadik generációja, mint a korábbiak? Miről adnak számot Wiesel regényei?
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Phenjan kész feltétel nélkül támogatni az ukrajnai inváziót.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.
