Orbán a politikája rabja, amikor az elítéltekre és az ügyvédekre támad
A kormány a jelek szerint nem látja be, miért nem jó, ha a börtönökben embertelen a bánásmód. Solt Ágnes kriminológus elmagyarázza, hogy azért társadalmi érdek is a börtönök élhetővé tétele, mert az elítéltek többsége visszatér közénk.
HVG: Szavazatszerzés szempontjából talán kifizetődő az elítéltek ellen hergelni, miután sorozatban nyerik a nyomorúságos börtönviszonyok miatt indított pereiket, de igazságos-e a rabokat politikai eszközként használni?
Solt Ágnes: Sokat járok börtönbe, de még sosem láttam olyat, aki jól érezné magát bent. Aki nem élte át a szabadságának elvesztését, annak fogalma sincs arról, milyen lehet. Még a valóságshow-k luxusvillába költöztetett szereplőin is látható, mit hoz ki az emberből a bezártság. Pedig ők önként vonultak be oda, ahol mindenük megvan, ami az élethez kell. A börtönben az ember elveszti a teljes autonómiáját, arról nem is beszélve, hogy kikkel zárják össze. A bűncselekmények – különösen a súlyosak – elkövetésének jogos büntetése a szabadságvesztés, de nem az embertelen bánásmód.
Ráadásul nem is lehet a rabokat egységes masszaként kezelni. Sokan azért vannak bent, mert balesetet okoztak vagy gondatlanságból valakinek bajt. A legtöbben vagyon elleni bűncselekmények miatt ülnek, de rengetegféle ember és bűnelkövetési mód van: az egyszerű megélhetési csirketolvajtól a fehérgalléros első bűntényesig mindenféle visszaeső, vagy eltévedt, elkeseredett vagy megátalkodott. Az elítéltek jelentős része alapvetően nem bűnöző alkat.
HVG: Az európai mércével milyenek a börtöneink? Hallani, hogy embertelenek, de például Mengyi Roland volt fideszes képviselő egyágyas, jól felszerelt szobát kapott.
