1 perc
2020.02.25. 08:00
Rafael Pinedo regénye nem sci-fi, nem is disztópia, saját, értéktelen és sötét univerzuma van.
A Plop mellett csak két posztumusz regényt jegyző, 52 évesen elhunyt argentin Rafael Pinedo ebben a könyvében a világ végének a végét festi meg rozsdabarna és éjfekete színekkel.
A modernizáló Szaúd-Arábia és a konzerváló Irán pillanatnyilag enyhülő küzdelmének kimenetele alapvetően befolyásolja, hogy mi történik a Közel-Keleten, és ez a globális rendre is kihat. Donald Trump hivatalba lépésével az USA szerepe is változhat a térségben, nem biztos, hogy az újraválasztott elnök ugyanazt a politikát folytatná, amit az első ciklusában vitt.
Sokkal kevesebb ember használ hallókészüléket, mint ahánynak szüksége lenne rá. Hamarosan itt a divatosabb és előbb-utóbb talán árban is kedvezőbb alternatíva.
Nem számítanak az egészségügyi előírások, vadnyugati állapotok uralkodnak, vannak, akik egy évben több tucatszor élnek a lehetőséggel, mert különben éhen halnának, ők is és a családjuk is. Erről számol be képekkel alaposan illusztrált cikkében Váradi Béla Angliában élő fotóművész.
Évekig a fix ár volt a politika legfőbb érve a Roszatom megbízása mellett, most viszont már nem az a kérdés, hogy drágább lesz-e az új erőmű, hanem az, hogy mennyivel. Vagy inkább hányszorosával. A moszkvai ajándékpénz elfogyott, az orosz partner ceruzája alighanem vastagon fog majd, amikor az áremelés mértékéről egyeztetnek. És még a műszaki tartalom is megváltozhat, szokás szerint a nyilvánosság teljes kizárásával.
Több százezer emberéletet követelt, hogy az egészségügy a rendszerváltás óta nem szerepel a kormányzati prioritások között. Az ország egyre jobban lemarad már nemcsak az EU-ban, hanem a visegrádi országokhoz képest is.
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője részletesen felidézi az 1994-es Budapesti Memorandumot is, mely üres biztonsági garanciákat adott a többi közt Ukrajna számára is.