Hogy Orbán Viktor igyekszik megakasztani az uniós költségvetés, illetve a segélycsomag elfogadását, az a kétségbeesésről árulkodik, mert a kapcsolódó jogállami mechanizmus a kormányfő politikai modelljét fenyegeti.
Így értékeli a helyzetet a Die Zeit. A kommentár úgy folytatja, hogy természetesen ezúttal is fel lehet háborodni a magyar vezető elvetemültségén, tekintélyelvű hatalmán és azon a brutalitáson, amivel újabb válságba dönti az uniót. Csak azért, mert az ragaszkodik a demokratikus játékszabályokhoz.
Az indulatok teljesen jogosak, de látni kell, hogy a helyzet kiélezése, a Brüsszellel szembeni ellenállás nagyon is része az Orbán által gyártott legendának. Történelmi díszletek között folytatja a játszmát, amely nyugatról nézve képtelenségnek tűnik, Magyarországon viszont annál sikeresebb. De idáig ügyelt arra, hogy ne fusson túl messzire a provokációkkal. Hiszen a magyar gazdaság nagymértékben függ az EU-tól. Az egységes piac és a támogatások nélkül az ország sokkal szegényebb volna. Orbán ezért nem pendítette meg soha a kilépést.
A munkaerőpiac komolyabb megrázkódtatás nélkül nem képes nélkülözni több százezer munkavállalót, a költségvetést pedig százmilliárd forintokkal terhelné, ha a férfiak is nyugdíjba mehetnének korhatár előtt, 40 év jogviszonnyal, ahogy azt Magyar Péter tervezi. Ma is sok nő és férfi dolgozik nyugdíj mellett, 65 éves kora fölött, jóval többen, mint 2010-ben.
A panel egy zebrára esett. Sérülés nem történt.
