Megvan a böjtje a rendeleti kormányzásnak az egészségügyben: látszólag teljesen ötletszerűen születnek több milliárd forintos, ám jelenleg kevéssé fontosnak tűnő döntések a válsághelyzet idején is.
Ha lett volna átfogó egészségügyi reformkoncepció, most bizonyosan át kellene értékelni. Mivel ilyen nem volt, ezt a munkát megspórolta az egészségpolitika. Ez azonban nem akadálya annak, hogy naponta akár több döntés is szülessen részletkérdésekben, tovább zilálva az amúgy is áttekinthetetlen helyzetet.
A múlt héten 8 milliárd forintot tett ki az asztalra a kormány egy „központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer” megvalósítására. Az ehhez szükséges informatikai rendszer kialakításához az idei költségvetésből 3 milliárd forintot kap a Belügyminisztérium, azt pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumának kell megvizsgálnia, hogy uniós forrásból lehet-e erre a célra 5 milliárd forintot szakítani. Ha nem, akkor az Emmi a saját költségvetéséből lesz kénytelen 1,3 milliárd forintot adni az informatikai rendszer megvalósítására. Emellett arról is gondoskodnia kell, hogy a belügyi tárca 3,7 milliárdot kapjon a megfelelő „infrastrukturális környezet” kialakításához.
Eddig 3,3 milliárd forintnyi európai uniós támogatást kellett visszafizetni, mert a magyar kormányzati szervek szabálytalanul szereztek be Microsoft-licenceket – tudta meg a HVG. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is nyomoz, a hatóságok viszont hat év alatt nem jutottak el még a gyanúsításig sem.
Új helyzet van.
A magyar autósok drágán megfizethetik az izraeli-iráni konfliktus árát.
10 évre kitiltották az országból.
Évről évre egyre többen kénytelenek megbarátkozni a bruttó elszámolással.
A minisztérium szerint nincs „klímakrízis”.
Ez jutott eszébe.
Nem érti Daniel Freund, hogyan árulhat egy gyékényen a német kormány az Orbán-rezsimmel. Témák és vélemények a világsajtóban.
