Horn Gábor: Pancserkedés és apátia helyett előválasztást!

Hosszú ideje, legkésőbb 2013 vége óta nyomasztja a demokratikus ellenzéket a közös támogatást élvező miniszterelnök-jelölt kiválasztásának kérdése. Nem titok, én régóta az előválasztásban hiszek. Ezt nem csak a Fidesz által saját magára szabott választási rendszer indokolja, ahol nyilvánvalóan csak „egy az egy elleni” küzdelemben verhetők a kormánypárt jelöltjei. Legalább ilyen fontos a gyakorlat innovatív volta, amely a pártvezetőségek helyett a választók kezébe adja a döntést, biztosítva így az erősebb, valódi, aktív élményekre épülő azonosulást a jelölttel.

Emellett pedig az előrehozott kampányhelyzet előnyt ad a versenyzőknek: mint az előszezon a sportban, edzettséget és formát ad, valamint médiafelülethez juttatja az elérésben, részben önhibájukon kívül, sokáig nem jeleskedő ellenzéki politikusokat.

Magyar György: Előválasztás és összefogás nélkül nem leváltható a NER

A tiszaújvárosi időközi választás jó alkalom lehet az ellenzéki összefogás újbóli tesztelésére - írja Magyar György ügyvéd, aki a korábbi előválasztások koordinálásában is részt vett. Szerinte az ellenzéknek közösen kell megpróbálni nyernie a körzetben, ezzel ugyanis a kétharmad is megbontható - hacsak szimbolikusan is. Vélemény.

Egyetlen pozitív tapasztalat felülírhatja a fél évtizedes pancserkedés által előidézett apátiát,

mert ha az előválasztás jól ment, a választás is jól fog menni. A választót a következő élmény éri: ha az indul végül, akit én szerettem volna, okvetlenül elmegyek szavazni, ha a másik, akkor is köt a kiegyezés a demokrácia sajátosságaival, mert azzal, hogy része voltam az előválasztásnak, elfogadtam a lehetséges kimenetelek következményeit.

De ez az elfogadás sem passzív módon történt, azaz egész más a motivációm a kevésbé rokonszenves politikus támogatására, mint ha rejtélyes és gyanús körülmények között került volna a neve a szavazólapra.