Kína titokzatos hegyeitől Óceánia egzotikumáig világkörüli zenei utazásra invitál Abraham Cupeiro Pangea című albuma. Ajánló.
Van a Földnek hangja? Ha van, milyen? Hogy hangzik egy kínai reggel, egy utazás Óceánia szigetvilágában, az élet Dél-Amerika dzsungeleiben; és milyen a szavannák nyüzsgésének, Arábia titkainak vagy Bulgária jókedvének hangja? Abraham Cupeiro spanyol zeneszerző új albuma arra tesz meggyőző kísérletet, hogy rövid zenei etűdök segítségével körbeutaztassa a hallgatót alig 40 perc alatt a Föld körül. Az egykori szuperkontinenst megidéző albumcím – Pangea – egyszerre hívja be az egység és a sokszínűség fogalmát, a szerző pedig azzal próbálkozik, hogy ami egykor szétvált, azt most összekösse.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
