Két tehetséges ifjúsági úszó mindennapjait követhetjük végig, akik azért küzdenek, hogy felnőttválogatottak lehessenek. Anyjuk egyedül neveli őket, de mindenben segíti pályafutásukat, miközben ő maga is próbál előrelépni az életben. Vonal felett, első rész.
A Malcolm és Marie próbára teszi a néző türelmét, de vannak vitathatatlan értékei, és egy fontos magyar közreműködője.
Jókora őrző-védő, illetve biztonságtechnikai cégeket nyeltek el az elmúlt hetekben olyan vállalatok, amelyek a belügyminiszter korábbi munka- és üzlettársainak a tulajdonában vannak. Igaz, hatalmas állami bizniszek is a látóhatáron vannak.
A tíz éve kezdődött arab tavasz egyetlen sikerországának tartott Tunéziában megint tüntetnek a működésképtelen demokrácia, az egyenlőtlenség és a kilátástalanság ellen.
Felháborítónak nevezte Szarka Gábor, hogy az SZFE-től fizetést kapó oktatók kampányoltak az ellen, hogy fiatalok felvételizzenek az intézménybe. A kancellár szerint valójában a mesterek rántották ki az egyetemről a saját tanítványaikat. Ő úgy látja: a hallgatókat valójában nem érdekli, ki a fenntartó, és nem érti, hogy mi a probléma, ha most jobbak a lehetőségek náluk, mint korábban.
A fennmaradásért vívott kilátástalan küzdelem sem hozza össze a vendéglátósokat. A saját vállalásaival késlekedő kormánynak sikerült leállítania a hétfői nyitásra készülő „lázadókat”, s a rosszul szervezett tüntetések is érdektelenségbe fulladtak. Lelkiállapotukról, lehetőségeikről négy érintett beszélt a HVG-nek.
Az utóbbi időben nem a demokráciák gyengültek meg, hanem a tekintélyelvűség erősödött meg, sőt támadásba ment át, és az elkövetkező évtizedek a kettő versengését ígérik. Így értékeli a helyzetet Yascha Mounk, a Johns Hopkins Egyetem német–amerikai politológia professzora a Foreign Affairsben megjelent elemzésében.