Alvó ügynök: ébredezik az Ebola

Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.

A 33 országban végzett kutatásban a megkérdezettek közel háromnegyede mondta, hogy a tavalyinál jobb évre számít 2025-ben. Ám a magyarok alig több mint fele tenne személyesen is azért, hogy ez így legyen.

Még a megelőző évek mércéjével mérve is zűrzavaros, egyszersmind tragikus volt 2024 a fegyveres konfliktusok szempontjából.

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.

Elkaszálja-e a kínai CATL külföldi beruházásait, terjeszkedését és megtörheti-e elképesztő világpiaci dominanciáját, hogy nemrégiben feketelistára tette a Pentagon? És mi történik, ha keményebb szankciókat is hoznak ellene az USA-ban? A listázás nem csak a magyar gigagyár miatt kérdéses, a Tesla és a Ford is komoly terveket szövögetett a világ legnagyobb akkugyártójával. Mik a lehetséges forgatókönyvek?

A bevándorlásellenes politikával szemben nálunk kivándorlással tiltakoznak – írja a migrációról szóló elemzésében a New York Times.