„A magyar egészségügyi rendszer nem működik megfelelő hatékonysággal és eredményességgel”
– ezzel a vallomással indítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt a dokumentumot, amelyben vázolja, mire költené az egészségügyi rendszeren belül az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből (HEE) járó milliárdokat. A talán igazságszérum hatására tett beismerést követően minden ellenvetés nélkül sorolja az Európai Bizottság Magyarországra vonatkozó, tavaly készült jelentésében szereplő megállapításokat. Ezek szerint elmélyült a társadalmi egyenlőtlenség az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, az ellátórendszer túlzottan kórházcentrikus. A növekvő kórházi adósságokat, az orvoshiányt, az alapellátás tucatnyi gondját is nehéz lenne vitatni. Az önkritika hasznos, hiszen a hibák helyrehozatalát ígérve lehet pénzt kérni. Ami persze nem akadályozza meg az illetékeseket abban, hogy „befelé” azt sulykolják: nincs munkaerőhiány, az ellátórendszer még a világjárvánnyal is példamutatóan képes megküzdeni.
Még több Brüsszel: egészségügyi unióra tettek javaslatot
Az európai egészségügyi unió megteremtésére irányuló lépéseket készít elő az Európai Bizottság, akár uniós szükséghelyzetet is kihirdethetnének.
A veszélyhelyzettel indokolt statáriális átszervezések egy része alighanem véglegessé válik – legalábbis erre lehet következtetni az Emmi januárban elkészült, a mostani és a következő hat évre szóló stratégiai tervéből. A koronavírus okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállításához kért segítség a stratégiai tervhez igazodik, ugyanakkor elkotyog olyasmit is, ami korábban csak körvonalazva jelent meg. A fekvőbeteg-ellátás koncentrálása, a több pácienst ellátó intézmények fejlesztése, az ágykihasználtság növelése korántsem új cél. Bár a második Orbán-kormány előtti négy évben az akkor ellenzékben lévő Fidesz élesen támadta Molnár Lajos akkori egészségügyi miniszter ezen elgondolásait, mostanra maradéktalanul magáévá tette azokat.
