1 perc
2021.04.30. 14:00
A madártollas gyilkosságokban James Patterson és J.D. Barker ügyesen keveri a misztikumot és a realitást, a több ezer mérföldet beröpködő Madárember sztorijában nincs két egyforma gyilkosság.
A földgolyó sokak szerint akkor kezdett összezsugorodni, amikor a Szuezi-csatorna és az Észak-Amerikát átszelő Union Pacific vasút átadásával radikálisan lecsökkentek a bolygón a távolságok. Ezt az évezredek óta vágyott csatornát az Egyiptomot névleg még uraló Törökország sem, a legerősebb nagyhatalom, Nagy-Britannia sem akarta, és a részvények sem fogytak. 115 évvel ezelőtt, 1869. november 16-án mégis felavathatták a víziutat a megállíthatatlan francia diplomata, Ferdinand de Lesseps makacs kitartásának eredményeképpen és ma sem tudjuk, hány ezer munkás halálának árán. Az ünnepelt Lesseps azután a Panama-csatorna építésébe úgy belebukott, hogy 88 éves korában még börtönbüntetésre is ítélték.
A közismerten erős reálvonal mellé hogyan fér be a művészeti nevelés? Mi volt a tapasztalatuk a megváltoztatott érettségivel? Nem okoz-e a gyerekeknek teljesítménykényszert, hogy élvonalba tartozó iskolába járnak? Schultz Zoltánnal, a HVG középiskolai rangsorában 10. helyen végzett veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatójával beszélgettünk.
Néhány kilométerre volt egymástól a Tolnai-dombság szélén, a Mezőföldön Illyés Gyula szülőháza és Lázár Ervin gyerekkorának színhelye, mára azonban már csak hűlt helye maradt mindkettőnek. Az írók művein keresztül azonban tovább él Rácegres, ahol a „puszták népe” élt, és ahol a Négyszögletű kerek erdő csodái történtek.
Bár szeretné, sok fiatal nem tudja korán elhagyni a családi otthont. Az alacsony bérek, a magas ingatlanárak és a hosszabbra nyúló tanulmányok kötik röghöz az új generációkat. HVG-Ténytár.
Az Orbán-kormány a kínai beruházások fő célpontja lett Európában, az elmúlt két évben alatt az ázsiai nagyhatalomból Európába érkező tőke több mint egynegyede a magyar gazdaságban kötött ki.
A puszta élvezeten és a társas rend fenntartásán túl a pletyka valaha a túlélés eszköze is volt, nem csoda, hogy a tudomány több ága is vizsgálja a közösségre gyakorolt pozitív hatását. De miért élvezzük annyira, ha mások háta mögött mesélhetünk velük kapcsolatos sztorikat, és igaz-e, hogy a nők többet pletykálnak?