Szeretettel Delhiből: 2021 szörnyű volt Indiában, az apró örömöket is ki kell élvezni

„Boldog…” vagy „boldogabb új évet” kívánunk egymásnak, családtagok, barátok, tanárok és lakótársak. A magyar nyelvet hallgatók is örömmel ismétlik az újonnan tanult szavakat, hiszen ha már jó estét és jó éjszakát tudnak kívánni egymásnak az esti magyarórákon, nem is olyan nehéz boldog új évet kívánni.

Január 2-án délelőtt 11-kor a hideg éjszaka után már eléggé süt a nap ahhoz, hogy a hátunkat melengessük a ház előtt, és közben megbeszéljük az ismerősökkel a legújabb egyetemi híreket. A gyerekek kriketteznek a grundon, mi pedig azon tűnődünk a férjemmel, hogy elmenjünk-e a közeli Kingsway Camp sarkára a tandúri mozgóbüfébe, vagy rendeljünk ebédet itthonra. Idillikus, boldog pillanatok ezek. Hosszú évtizedek indiai tapasztalata azt tanítja, hogy használjuk ki alaposan a krízisek közötti szünetet, gyűjsünk örömet a bennünk levő tartalékhoz, hogy azután könnyebb legyen elviselni, ami következik.