Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
Magyarország szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban tört ki a Jugoszlávia széthullásával végződött délszláv válság: az ország éppen a rendszerváltás korszakát élte, s az új vezetők, így a külpolitika irányítói is, jórészt tapasztalatlanok voltak.
Aligha véletlen, hogy Magyarország egyből beleszaladt a Kalasnyikov-botrányba: amikor már Szlovénia és Horvátország gőzerővel haladt a függetlenség felé, Magyarországról több tízezer Kalasnyikov gépfegyvert és nagy mennyiségű lőszert küldtek Horvátországba. Mindezt úgy, hogy a jugoszláv titkosrendőrség videókat is készített az egyik szállítmány átvételéről, s így 1991. január 10-én a belgrádi médiumok részletesen beszámoltak az esetről.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.
