Harminc évvel a délszláv háborúk után újabb konfliktus éleződik egy Magyarországgal határos országban, ezúttal Ukrajnában. Akkor – ellentétben az ukrajnaival – a magyar kormányok a nyugati szövetségesekkel összhangban cselekedtek. A két válságban viszont közös vonás, hogy ártott a helyi magyar közösségeknek.
Magyarország szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban tört ki a Jugoszlávia széthullásával végződött délszláv válság: az ország éppen a rendszerváltás korszakát élte, s az új vezetők, így a külpolitika irányítói is, jórészt tapasztalatlanok voltak.
Aligha véletlen, hogy Magyarország egyből beleszaladt a Kalasnyikov-botrányba: amikor már Szlovénia és Horvátország gőzerővel haladt a függetlenség felé, Magyarországról több tízezer Kalasnyikov gépfegyvert és nagy mennyiségű lőszert küldtek Horvátországba. Mindezt úgy, hogy a jugoszláv titkosrendőrség videókat is készített az egyik szállítmány átvételéről, s így 1991. január 10-én a belgrádi médiumok részletesen beszámoltak az esetről.
A Fidesz és a Tisza Párt tábora stabilizálódott, így a pártnélküli szavazók meggyőzése lehet a választásig hátralévő hónapok legfőbb feladata – állította a politikai elemző a Szent István-programmal kapcsolatban.
Hatvanpuszta egy gazdaság a semmi közepén, vendégház és medence azért kellett, mert nagy a család – magyarázta Orbán Győző.
Öt tűzoltóság több órányi munkájával sikerült eloltani a tegnapi tüzet.
Néhány nap alatt közel 300-an csatlakoztak a nyilatkozathoz.
