A megszokottól eltérő oltási stratégiával lehet harcolni a majomhimlő ellen, vakcinák ugyanis már vannak. De korai még ezen gondolkozni, mert úgy tűnik, a vírus terjedése más módszerrel is kordában tartható.
Papp Petra Anna
A majomhimlős esetek növekvő száma miatt az Egyesült Államok, Kanada és az Egyesült Királyság már megkezdte a vakcinázást a fertőzöttekkel szoros kapcsolatba kerültek között, remélve, hogy ez megállíthatja a vírus továbbterjedését – adták hírül a napokban. A körkörös, eredeti angol kifejezéssel gyűrűs vakcináció hatékony megelőzése lehet egy komoly járványhullámnak, a majomhimlő esetében szerencsére van is milyen készítményhez nyúlni.
Cikkünk megjelenésekor 36 országban mintegy kétezer majomhimlős esetet tart számon az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC). Európában az Egyesült Királyságban van a legnagyobb, 321 fertőzöttet számláló gócpont, ezt követi Spanyolország, Portugália és Németország százas nagyságrendű esetszámokkal. A szomszédos Szlovéniában hat, Ausztriában egy, Magyarországon pedig már három fertőzöttet tartanak számon.
Bár ezek az adatok riasztónak tűnnek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem tartja valószínűnek, hogy a fertőzés világjárvánnyá válik. Hasonlóan látja az általunk megkérdezett Jakab Ferenc is, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója is. Ettől függetlenül több ország is leltározza a vakcinakészleteit, az Európai Unió pedig közösen rendelhet a dániai székhelyű Bavarian Nordic biotechnológiai vállalat fekete himlő ellen kifejlesztett Imvanex vakcinájából.
Célzottan majomhimlő elleni oltás ugyanis nincs forgalomban, pedig maga a betegség – kis számban – régóta jelen van Nyugat- és Közép-Afrikában. (Hivatalos közlések szerint az Európában most terjedő variáns az enyhébb megbetegedést előidéző nyugat-afrikai változat, a vírus azonosított szekvenciái pedig annyira egyformák, hogy azt gyanítják, ezek az esetek egyetlen embertől származnak.)
Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.
Talán mindenki halott már Bugyiról és Taktaharkányról, ám ezeken kívül is rengeteg érdekes nevű település található Magyarországon. Játsszon velünk!
A viharkároknak mintegy 10-12 százalékát okozzák fakidőlések.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen. Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
