Putyin háborújában az oroszországi kisebbségekre is rátámadott: tömegesen sorozzák be őket, mintha az elnök a tömeggyilkos háborút egyúttal az ő kiirtásukra is fel akarná használni.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai külpolitikai elemző szerint amikor az orosz elnök kihirdette a négy kelet-ukrajnai tartomány annektálását, akkor azt is elárulta, hogy semmire sem tartja a nemzetközi rendet, de a saját indítékait is leleplezte. Anne Applebaum a The Atlantic szemleírójaként úgy értékeli, hogy legutóbbi nyilatkozatával Vlagyimir Putyin nem csupán Ukrajnának üzent hadat immár hivatalosan is, hanem annak a világrendnek és nemzetközi jognak is, amire az országok együttműködése épül. Ideértve, hogy a nagyobb államok nem vehetik el kisebb országok területének egy részét, hogy elfogadhatatlan tömegek lemészárlása, és hogy a határokat nem lehet erővel módosítani, netán egy diktátor kénye-kedve szerint. Az orosz vezető már nyolc éve, a Krím lerohanásakor szintén semmibe vette ezeket az elveket.
Jó eséllyel simán lekörözi majd a Tisza Párt ősszel startoló előválasztása nemcsak a hasonló, 2021-es ellenzéki akció 663 ezres adatát, de még a Nemzet Hangja szavazás 1,1 millió résztvevővel beállított saját rekordját is. A megvalósítás logisztikai rémálom lesz komoly buktatókkal, ráadásul a siker mellett politikai veszélyekkel is járhat.
A Tisza Párt szerint visszataszító, hogy a Fidesz és a propagandája az önkénteseik után kutakodnak.
Az „aki akar, az dolgozhat” kijelentés ugyanakkor számos vidéken nem több, mint hiú ábránd.
Többek között Dés László, Presser Gábor, Spiró György is felszólalt a terroristákat éltető északír raptrió koncertje ellen.
El lehet-e ítélni valakit egy fiatal lány haláláért, ha az illető a tett időpontjában egy másik kontinensen ült a számítógépe előtt?
