Az Európai Uniónak dönteni kellett, hogy külső fenyegetés mellett bevállal-e egy belső harcot is, azonban a Financial Times értékelése szerint helyesen tette, hogy bevállalta.
Új front nyílik a Financial Times vezércikke szerint Brüsszel és az Unió "kellemetlen tagjai" között a jogról és a demokratikus kormányzásról: a lengyel kormány azzal kénytelen szembenézni, hogy veszélybe kerül a felzárkózási alap 76,5 milliárd eurója, miután a kormányzó PiS folyamatosan gyengíti a bírósági rendszert.
A kétoldalú vita tétje idáig az újjáépítési alap volt, és hosszas holtpont után úgy nézet ki, hogy Varsó megkapja a jóváhagyást a reformok reformjához, miután politikai ellenőrzés alá vonta az igazságszolgáltatást. Csakhogy a kifizetésnek az a feltétele, hogy végre kell hajtania a beígért módosításokat, és ahhoz a keményvonalas lengyel vezetőknek nem fűlik a foguk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát. Nem tudja megvédeni légterét, és esélye sincs arra, hogy ehhez szükséges eszközöket szerezzen be. Izrael pedig csak azért áll le, mert Donald Trump úgy akarja.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
