1 perc
2022.12.05. 06:00
Sokat repült a miniszterelnök a „nem kormányzati" géppel, folytatódnak a tanár- és diáktiltakozások, Putyin kezd kifogyni a lőszerből. Ez a Radar, a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Bombabiztosnak tűnő gazdaságok, hatalmas támogatottságú pártok, néha egész rendszerek zuhantak meg – nem egyszer bármilyen komoly előjel nélkül. Sokan kutatták már, miért, majd kiderült, hogy egy pénzpiaci elmélet tökéletesen leírja, mitől bukhatnak meg a legstabilabbnak látszó rendszerek is meglepő gyorsasággal.
Keith Jarrett koncertjei meditációs alámerülések, mint ő maga fogalmazott, mindig párbeszédben áll valami mással, mint amit éppen játszik. Egy német lány pedig ahelyett, hogy fogorvosnak tanult volna, a kínokat enyhítő más pályát választott: ha nem így dönt, nem születik meg minden idők legsikeresebb zongoraszóló-dzsesszalbuma. Ido Fluk Köln 75 című filmje ennek állít emléket.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Csak illúzióban ringatja magát, aki az erős, egységes és cselekvőképes EU-ról álmodik, mert olyan nincs. A földrész jövőjét jelenleg az öntudatos, antiliberális nacionalisták határozzák meg. Ezt fejti ki a német lap EU-szakértő szerkesztője.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
A rendszeresen új helyre költözés vagy a több tudományos műhely közötti időmegosztás akár évekkel is lerövidítheti azt az időt, amennyi a később tudományos áttörésként értékelt alapötletek megszületéséhez szükséges.