Menekülnek a megszállókkal együttműködni nem hajlandók az orosz kézre került ukrajnai településekről. Egyre inkább úgy tűnik, az előbb kifosztott területeket a Kreml Oroszországhoz kívánja csatolni.
Hivatalosan a „nácitlanítás” és a demilitarizálás volt az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz háború indoka, ám egyre világosabban látszik, hogy Moszkva leginkább „ukrántalanítani” akarja a szomszédos ország lehető legnagyobb részét. Jelenleg Ukrajna területének húsz százalékánál tart, s úgy tűnik,
a cél a keleti régió – Új-Oroszország (Novorosszija) – teljes megszerzése.
Ez a hétköznapokban is jelentkezik. Az offenzíva első heteiben viszonylag könnyen elfoglalt és ezért épen maradt városokban – például Herszonban és Melitopolban – az ukrán bankokat és élelmiszerláncokat orosz cégek váltják fel, az internetforgalmat az orosz hálózat felé terelik. Beszüntették az ukrajnai tévé- és rádióadók műsorának sugárzását, és folyamatosan erőltetik, hogy az emberek hrivnya helyett orosz rubellel fizessenek.
Emberek százait tartják túszként fogva Herszonban egy ukrán tisztviselő szerint
Körülbelül 600 ember, köztük újságírók, aktivisták lehetnek túszként foglyul ejtve az orosz kézre került kikötővárosban, Herszonban.
Az utcákon az orosz offenzívát szimbolizáló Z betűt ábrázoló zászlók lobognak az orosz trikolór mellett, a települések irányítását pedig a korábban az Oroszországgal szimpatizáló ukrajnai ellenzéki pártok tagjaiból verbuvált kollaboráns „kormányzat” váltotta fel.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
