Az EU érdeke az, hogy kiegyezzen Orbánnal, és utána mégse utalja a milliárdokat

Már csak Magyarország van hátra, az Európai Bizottság elfogadta a többi 26 tagállam járvány utáni helyreállítási tervét, amelynek alapján azok vissza nem térítendő támogatásra, valamint jutányos hitelre jogosultak. A legtöbb esetben az első kifizetések is megtörténtek. Lengyelország azonban hiába állapodott meg, pénzt mindeddig nem látott, pedig a varsói parlament a sokat kritizált igazságügyi reform egy részét gondosan jogállamibbra kozmetikázta. A két illiberális tagállam már túl sokszor cselezte ki a Bizottságot ahhoz, hogy az higgyen a gesztusokban.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök triumfálás nélkül jelentette be országa uniós alkuját, az ördög ugyanis a részletekben rejlik, és Brüsszel oldalán áll. Háromszáz fejezetre bontotta le a Bizottság a vállalásokat, amelyekkel a lengyelek az igazságszolgáltatás, a munkavállalói jogok, a klíma- és környezetvédelem területén ígértek javulást. A pénz kifizetését pedig ezekhez a lépésekhez kötötték. Ha Varsó nem végzi el a házi feladatát, akkor hiába van megállapodás, pénz nem lesz. A szerződés pedig kiköti, hogy amennyiben egy vállalás teljesítését követő utalás után a lengyel fél visszacsinálja a reformot, úgy az unió bármely más finanszírozási keretből visszatarthatja a kicsalt összegnek megfelelő summát.