Kényszerfelszállás Oroszországban: hogyan oldják meg saját repülőkáoszukat?

Ha nem kapni újat, és pótalkatrészhez sem lehet jutni, akkor járjunk használttal, és menjünk a bontóba. A leírás ezúttal nem a manapság feszült autópiacra vonatkozik, hanem az embargó által sújtott orosz polgári repülésre. Az egy dolog, hogy az ukrajnai invázióra adott nyugati válaszlépések miatt az orosz repülők alig szállhatnak le külföldön, de a hatalmas ország belföldi légi forgalmát is jórészt amerikai Boeingekkel és nyugat-európai Airbusokkal bonyolítják le. A szabályok viszont szigorúak: az alkatrészeket rendszeresen cserélni kell, például a gyorsan kopó gumiabroncsok elvben csak egy–három hónapot bírnak ki.

A rendszeres felülvizsgálat sem kerülhető meg, de a gyártók vagy megbízottaik már ebben sem működhetnek közre. Ráadásul vannak rendszerek a gépekben, amelyeket a számítógépeik leállítanak, ha elmarad az előírt karbantartás. Maga a hajtómű is ezek közé tartozhat. Márpedig a közhiedelemmel ellentétben az orosz utasszállítók általában nem ősrégiek: 10 és fél éves átlagéletkoruk majdnem pontosan megfelel a világátlagnak.

Külföldi gépek is bajba kerülhetnek.