Pártpolitikai machinációk áldozata lett Draghi, hatalomba kerülhet az olasz jobboldal
Mario Draghi nemzeti egységkormánya az olasz hagyományokat folytatva nem sokáig volt életképes. A két hónap múlva megtartandó választás gyors koalíciós megállapodásokat kényszerít rá mindkét oldalra.
Szeptember 25-én parlamenti választás lesz Olaszországban. Nagyjából ennyit vehetnek biztosra a választópolgárok, illetve a politikai szereplők azt követően, hogy Mario Draghi július 21-én lemondott kormányfői posztjáról. Az államfő, Sergio Mattarella feloszlatta a törvényhozást, így szűk másfél év elteltével véget ért a minden oldalt magába ölelő nemzeti egységkormány története. Ezzel újra beigazolódott, hogy
a pártok fölötti szakértő által vezetett, válságkezelő kormányokat Olaszországban egy-másfél évig tűrik el
a kényszerűen mögéjük állók, utána maguk akarják learatni a munka gyümölcsét. Így jártak a kilencvenes években a jegybankárokból lett miniszterelnökök, és hasonló sorsra jutott közel tíz éve Mario Monti is. A volt uniós biztos akkor a pénzügyi válságra katasztrofálisan reagáló Silvio Berlusconi után csinált rendet, de a pártpolitikusok csak addig bírták ki a működését, amíg szükség volt európai presztízsére.