Schadl-Völner-ügy
Máig nem tudjuk pontosan, ki lehet "Tóni, Barbara és Ádám", de legalább azt már sejtjük, hova tűnt Schadl György kisrepülője és luxusautói. Számos kérdőjel maradt még az elmúlt évek legsúlyosabb korrupciós ügyében (amibe a végrehajtói kamara elnöke mellett Völner Pál igazságügyi államtitkár is belebukott), ezeket igyekszünk tisztázni, tartsanak velük!
„Azért ismerem be a bűnösségemet, mert az úgy történt, ahogy az ügyészség a vádiratban előterjesztette. Elnézést kérek, megbántam” – a Schadl–Völner-ügy első, pénteki előkészítő ülésén a huszonkettedrendű vádlott, a Schadl Györggyel baráti viszonyban lévő P. Márton ezzel indokolta meg a bírónőnek, miért ismeri el a bűnösségét. P. Mártont az ügyészség azzal vádolta, hogy ő kötötte össze Schadl Györggyel azokat az embereket, akik beleegyeztek abba, hogy bírósági végrehajtói állásért cserébe rendszeresen fizetnek a végrehajtói kar elnökének.
Összesen 22 vádlott van, közülük az első előkészítő ülésen eddig heten kerültek sorra, vagyis ennyien nyilatkoztak arról a bíróságnak, hogy beismerik-e a bűnösségüket, vagy sem.
P. Mártonnal együtt négyen be is ismerték, számukra véget ért a tárgyalás. Így tett a huszonegyedrendű vádlott, P. Béla, a végrehajtói kar hivatalvezetője, aki Schadl kívánságainak megfelelően pontozta a végrehajtói pályázatokat. Ugyancsak beismerte bűnösségét az a B. László, aki segített Schadlnak abban, hogy a túlépített nyaralójának megadják a használatba vételi engedélyt. Rajta kívül bűnösnek vallotta magát az a férfi is, aki a túlépített nyaraló ügyében építésügyi szakügyintézőként járt el. A többiek – köztük Schadl György felesége és apja – tagadták a terhükre rótt bűncselekményt.
