Ki kell ábrándítsuk: a ChatGPT is a pénzről szól – és úgy néz ki, hogy még a magyar kenyérnél is drágább
9 perc
2023.03.07. 15:30
Jelenleg a világ egyik legdrágább játékszere a ChatGPT: milliók próbálgatják ingyen, és minden egyes beírt soruk hétszer–tízszer drágább következménnyel jár, mintha a hagyományos Google keresőbe gépeltek volna be valamit. A hasonló megoldásokat a színfalak mögött már évek óta fejlesztik a legnagyobb techóriások, az elmúlt hónapokban csak annyit történt, hogy elkezdték megmutatni a lapjaikat. Hogy beszélhetünk-e royal flössről, az most a nagy kérdés. Főleg egy olyan rendszer esetében, amely nemrég még alapvető matematikai műveletek elvégzésére sem volt képes.
Egyszer csak tele lett a sajtó a ChatGPT-vel, mely az átlagember számára úgy tűnik, mintha a semmiből jött volna elő. Az elmúlt évek finoman szólva is körülményes chatbotjai után, melyeket legtöbbször az ügyfélszolgálati munka kiváltására alkalmaznak ma is a cégek, hirtelen éles váltást hoz az összetett mondatokat – angolul tökéletesen, de nagyrészt még magyarul is – megértő, majd nagyon emberszerűen válaszolgató csevegőbot. Pedig csak annyi történt, hogy hosszú évek óta minden techóriás házon belül kalapálta és csavarozta a saját mesterséges intelligencián alapuló technológiáját, mígnem valaki elő nem lépett, és meg nem mutatta a lapjait – ez volt az OpenAI fejlesztése, a ChatGPT.
„Ez egy nyelvi modell, bizonyos szempontból faék egyszerűségű” – mondja Bolgár Bence, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Méréstechnika és Információs rendszerek tanszékének kutató adjunktusa, amikor arról kérdezzük, mi a varázslat a ChatGPT mögött. A nyelvi modellek a szavak valószínűségi eloszlása alapján működnek, amitől a felhasználók úgy érzik, hogy beszélget velük a program, miközben csak a statisztikailag legmegfelelőbb szavakat válogatja egymás után sorban.
„A ChatGPT folyamatosan megpróbálja megjósolni minden mondatrésznek a folytatását. Ezt úgy csinálja, hogy a fejlesztői elolvastatnak vele nagyon sok szöveget, így statisztikát tud vezetni arról, hogy melyik szót milyen mondatrészek után és hányszor látta. Mindent persze nem tud megjegyezni, mert az rengeteg adat lenne, amit képtelenség lenne hol tárolni, ezért a rendszer megpróbálja ezeket az információkat tömöríteni. Erre szolgál a mögötte futó neurális hálózat, a számítási eszköz maga, ami ezeket a statisztikákat eltárolja magában. Amikor pedig működés közben „gépel”, akkor lényegében ezen számítások alapján dobálja ki a szavakat válaszként. Ettől lesz olyan a felhasználók élménye, mintha egy másik emberrel beszélgetnének, mert emberek által írt szövegeken gyakorolta ezt” – fejti ki a szakértő.
A neurális hálózatnak úgynevezett paraméterei vannak, amket szabadon lehet állítgatni. „Úgy tanul meg egy nyelvet ez a modell, hogy kap mondatrészeket mint bemeneti adat, ezekből látja, milyen szavak következhetnek egymás után, és megpróbálja megjósolni a folytatást. Kezdetekben egyáltalán nem sikerül eltalálnia a szósorozatokat, ekkor az informatikusok állítgatnak a paramétereken, amíg sikerrel nem jár. Így lehet az, hogyha kérdezünk tőle valamit, akkor ő válaszol, ami azt jelenti, hogy mindig megjósolja a következő szót, mert tudja, hogy körülbelül milyen gyakorisággal mely szavak következnek egymás után. Valódi megértésről nem lehet beszélni, azt tudja jól, arra érzett rá viszonylag jól, hogyan működik egy nyelv” – magyarázza Bolgár Bence.
A ChatGPT esetében is alkalmazott modellt az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy van egy érdekes mechanizmusa, amivel azt is megpróbálja kitalálni, hogy bizonyos szavaknál mire érdemes figyelni a mondat korábbi részeiből. Hogyha lát egy igét, akkor tudja, hogy előtte nagy eséllyel egy főnévnek is illik állnia. Kifejezetten a mondatnak arra a részére fog figyelni, ahol ilyesmi előfordulhat.