„Én azt gondolom, hogy maga gondoljon, amit akar, mi meg gondolunk, amit akarunk” – feleli egy kislány a királynak, pontosabban annak a színész-drámatanárnak, aki a király küldöttjét játssza a Káva Labirintus című színházi nevelési előadásában. A királynak ugyanis nem tetszik, hogy a rendelt hősies szobor helyett a megbízott szobrász inkább az igazságnak megfelelően ábrázolta Thészeuszt. De vajon a gyerekek mernek vagy akarnak kiállni az igazságukért? Ahogy Takács Gábor, a társulat művészeti vezetője a hvg.hu-nak adott interjújában elmondta: mostanában egyre kevesebbszer.
Ilyen és ehhez hasonló helyzeteket, életkori, társadalmi, erkölcsi dilemmákat járnak körül a Káva előadásai a színházi nevelés (Theatre in Education – TIE) módszerével, amelyben az előadások bizonyos pontjain az alkotók a nézőkkel együtt vitatják meg a színdarabban felmerülő problémákat, a nézők adnak tanácsot a színésznek, hogyan döntsön egy dilemmájáról, vagy ha akarják, esetleg együtt el is játsszák a lehetséges forgatókönyveket. Romák és nem romák együttélése, királyok és uralkodók döntései, vagy akár a mai oktatás és a tanárok nagy kérdései merülnek fel az előadásokban.
A Káva tavaly, a jubileumi, 25. születésnapján dokumentumfilmet készített, amelyben bemutatják működésük egy szeletét: ez a film most először, a hvg360-on látható. A Maga gondoljon, amit akar című filmet az Organikvideó stábja – Bihari László, Upor András és Halász László – készítette.
