„Az egyik első történelemdolgozatomra azt írtam a nevem után, hogy az ELTE docense. Igaz, akkor kinevettek. Ma már adjunktus vagyok, tehát egy lépés választ el ettől a titulustól” – így emlékszik vissza a kezdetekre a 38 éves történész, aki tízéves korában már biztos volt a dolgában a foglalkozását illetően. Miért tartja fontosnak, hogy érthetően és szórakoztatóan beszéljen a történelemről? És mit gondolt a könyvről, amit Orbán Viktor ajánlott nekik a gimnáziumban? HVG-portré.
HVG: Milyen emlékei vannak a gimnáziumi történelemoktatásról?
Csunderlik Péter: A Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumba jártam, amely bentlakásos fiúiskola Esztergomban. Szerencsére a történelemtanáromnak pályakezdő szerzetesként mi voltunk az első osztálya, ezért még lelkes volt és motivált. Minden órára három-négy könyvet hozott be az aktuális témához kapcsolódóan.
Így már a középiskolában megtanultam, hogy a tankönyvi anyag a történettudományra épül, ami sokkal magasabb színvonalon és mélyebben foglalkozik a történelmi kérdésekkel és problémákkal. Az egyetemi felvételire már nem az iskolai tankönyvekből készültem. Egyébként 2002-ben meglátogatott minket Orbán Viktor, és ő is ajánlott nekünk egy kötetet.
Borítékolható volt az Ukrajna csatlakozása elleni, a „nemzeti konzultációknál több, a népszavazásnál kevesebb” voksolás eredménye, amelynek nem csak a nemzet állítólagos egységének demonstrálása volt a célja, hanem a kampánygépezet éles tesztelése is.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.
