"És akkor Imi megjelenik, s azt mondja: Janika, olyan jó neked, hogy te mehetsz" – motiválja Gálvölgyit hét éve elhunyt barátja a rossz napokon. A Gálvölgyi János 75. születésnapja alkalmából újraközölt videósorozatunk befejező epizódja az autodidakta zseni pályájáról, s legendás barátságukról szól – ragasztott bajusszal, whiskeyvel, becsődölt étteremmel és a megfizethetetlen nagy számmal.
Tényleg a Hajós utcai Balettcipő étterem asztaltársaságából, minden előképzettség nélkül került Bajor Imre egyenest a Játékszín színpadára, a Hippolyt előadásba? Az anekdota legalábbis így szól. És szerette az italt, részeges volt? Hiszen az volt a híre, amire rá is játszott.
De nem minden eleme igaz a Bajor-legendáriumnak. Barátja és több száz estén keresztül partnere, Gálvölgyi János nemcsak azt mondja el, hol csalfa a Bajor Imréről megrajzolt portré, de új, széles nyilvánosság előtt nem ismert anekdotákkal egészíti ki a csupaszív, idealista, ösztönös zseni pályaképét. Szó lesz sok más mellett a bontatlan pizsamákról, egy "életmentő" Bródy-koncertről, a szervezet becsapásáról és a Pasik kémiájáról.
Sorozatunkat kedélyes-ráérős családi beszélgetések inspirálták, innen a riporter és alanya közötti tegeződés. Gálvölgyi János otthon is rendszeresen anekdotázik színházról, színészekről, előadásokról, haknikról, Kövesdi Péter pedig már régen fejébe vette, hogy ezeket a beszélgetéseket közkinccsé kellene tenni.
A HVG felkérésére, ha nem is az otthoni vacsoraasztalnál, de bepillantást engednek ezekbe a csevegésekbe, majdnem úgy, ahogy azok egyébként is folynak: elharapott mondatfoszlányokkal, kicsit kusza természetességgel, néha szomorúan, de legtöbbször inkább nevetve.
Tovább aprítja az egykori akadémiai kutatóhálózatot a kulturális és a tudományos életben is hegemóniára törekvő kormányzat. Meglehet, hogy a humán tudományokkal foglalkozó intézetek megszűnnek, ha azokat végül valóban az ELTE-hez csatolják.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
