Illegális menekültek és embercsempész-háború a Vajdaságban – bevetették a szerb különleges egységeket Szabadkánál

Falugyűlést tartottak pénteken, július 28-án egy észak-vajdasági, zömében magyarok lakta településen, Hajdújáráson. Normális esetben egy ilyen hír aligha váltaná ki a szélesebb közvélemény érdeklődését, most azonban nem csak a helyi (magyar és szerb nyelvű) médiumok számoltak be az eseményről, hanem az országos, sőt, a magyarországi sajtó egy része is tudósított róla. A hajdújárásiak azonban aligha örülnek ennek a publicitásnak.

Az ok ugyanis a térségben tanyát verő menekültek (magyarországi szóhasználattal: migránsok), és még inkább a környező erdőkbe behúzódó embercsempész bandák okozta, egyre romló közbiztonsági helyzet.

A jelenség nem új keletű, és nem csupán ezt az egy települést érinti. Horgos, Palics, Hajdújárás, Királyhalma, a környező tanyák és kisebb házcsoportok, a magyar-szerb határ déli oldalán végighúzódó Szelevényi-erdő: ez az a térség, ahol koncentrálódnak azok a menekültek, akik heteken, gyakran hónapokon keresztül várnak a lehetőségre, hogy valahogy átjussanak a két országot elválasztó kerítésen, és folytathassák útjukat valamelyik nyugati országba.

"Már tízszer átmásztam a kerítésen": a déli határ két oldalán kutattuk egy apró faluban kitört fegyveres harc okait és igazi felelőseit

A szerb-magyar határon olyan összkép bontakozott ki előttünk, amely jóval árnyaltabb magyarázatot ad a horgosi lövöldözésre, mint a hivatalos migránsozás. Miért pont most dördültek el a fegyverek? Tényleg ideért az új menekülthullám? Vagy nem csak erről van szó? Földes András helyszíni riportja a déli határról. Első rész.