Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Mi lesz ebből, ha a törökországi és szíriai katasztrófa után mindjárt rengett a föld Horvátországban és Romániában is? Ráadásul két héttel a török–szír határon mért 7,8-as és 7,5-ös magnitúdójú rengések után most hétfőn két újabb, 6,4-es és 5,8-as erősségű földmozgás volt. Az aggodalom érthető, de fontos tudni: a földrengésekre jellemző, hogy néha sűrűbben, máskor ritkábban követik egymást, vannak jobb és rosszabb évek, de hosszabb időn át az átlagos előfordulásuk nagyjából változatlan. Győri Erzsébet szeizmológus ezt úgy magyarázza, hogy a földrengések okozója egy lassú geológiai folyamat: az, hogy a földkéreg lemezei egymáshoz képest különböző irányokban és sebességgel mozognak. E mozgás sebessége hosszabb távon állandó. Földrengés olyankor keletkezik, amikor ez a mozgás időnként megakad, és a lemezhatár mentén feszültség halmozódik fel; ha ez elér egy határt, akkor a lemezek hirtelen mozdulnak el egymáshoz képest.
A mostani törökországihoz nagyságrendjében hasonló vagy annál erősebb földrengésből az amerikai földtani szolgálat (USGS) honlapja a mérések kezdete, a múlt század eleje óta kis híján másfél ezret tart nyilván. Az idén is eddig már legalább ötöt, de a kevésbé sűrűn lakott helyeken történt esetekről, ahol a rombolás is kisebb, a külvilág szinte nem is tudott.
Az viszont nagyon ritka, hogy két ilyen erős földrengés ennyire gyorsan kövesse egymást, mint most a török–szír határon. Azt ugyanis már látják a szeizmológusok, hogy két különálló földrengés történt, két közeli törésvonal mentén, körülbelül kilencórányi különbséggel. A szakemberek ezt még sokáig fogják vizsgálni, de az biztos, hogy volt kapcsolat a kettő között. Amikor egy ilyen nagy földrengés kipattan, akkor a feszültségek átrendeződnek, ez okozhat bajt egy másik helyen – magyarázza Győri Erzsébet.
