Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A vezércikk szerint nem vált be a terv, hogy a nyugati fegyverekkel ellátott és Németországban kiképzett ukrán katonák elég területet tudnak visszafoglalni, ezért az ország kedvező helyzetben lesz bármiféle tárgyaláson. Kijev támogatói persze imádkozhatnak a gyors győzelemért, de inkább arra készüljenek, hogy elhúzódnak a harcok.
Az ellenoffenzíva során alig mozdult el az arcvonal. Értelmetlen volna tűzszünetet vagy békepárbeszédet kezdeményezni, mert Putyin egyrészt nem mutat rá semmiféle hajlandóságot, másrészt ha le is ül az ukránokkal, nem lehet részéről egyezségre számítani. Arra vár, hogy elfárad a Nyugat, illetve Trump újraválasztásában reménykedik. Szüksége van a háborúra, hogy alátámassza a diktatúrát.
