Venezuela elvenné a szomszédos Guyana nagy részét, mert ott olajkincs van

„Remélem, mindkét oldalon győz a józan ész” – zsörtölődött Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, majd tett is arról, hogy ez bekövetkezzen, mert az ő nyomásgyakorlásának tudják be, hogy Venezuela és Guyana államfője, Nicolás Maduro és Irfaan Ali beleegyezett abba, hogy személyesen találkozzanak. A két ország között a tetőfokára hágott ugyanis a feszültség, miután Venezuela a december 3-ai népszavazáson állást foglalt arról, hogy a szomszédos ország területének kétharmada neki jár.

Brazília mindkettőjükkel határos, és a legnagyobb dél-amerikai országként már van rutinja abban, hogyan simítson el egy háborúval fenyegető területi vitát.

A legutóbbi ilyen alkalommal, 1995-ben Ecuador és Peru elnöke a Brazíliavárosban aláírt békemegállapodással zárta le a gyarmati időkbe visszanyúló konfliktusát.

Katonatiszteket szállító katonai helikopter zuhant le Guyanában

Ez volt Guyana katonai történetének eddigi legsúlyosabb balesete.

Venezuela és Guyana viszálya is évszázados múltra tekint vissza. A vitatott terület az Orinoco és az Essequibo folyó közé eső, Essequibo nevű régió, amelyet Hollandia gyarmatosított, de 1814-ben lemondani kényszerült róla Nagy-Britannia javára. Az 1811-ben spanyol birtokból függetlenné, majd 1830-ban szuverén állammá vált Venezuela a magáénak követelte Essequibót – ahogy korábban a mai Latin-Amerika nagy részét gyarmatosító spanyolok is –, ám azt a britek beleillesztették Brit Guyanába, amelyet keletről a hollandok által megőrzött Suriname határolt.