India demográfiai csúcson, III. Károly a trónon – ez a volt a világ 2023-ban, 2. rész

Április 2.: A Djukanovics-éra vége

Több mint három évtized után véget ért Montenegróban a Milo Djukanovics nevével fémjelzett korszak: Jakov Milatovic az elnökválasztás második fordulójában a voksok hatvan százalékának megszerzésével diadalmaskodott. Júniusban teljessé vált Djukanovics veresége, a parlamenti választáson az Európa Most Mozgalom a 81 helyből 24-et szerzett meg, míg a Djukanovics által alapított Szocialisták Demokratikus Pártja (DPSZ) csak 21 mandátumhoz jutott. Ez volt az első alkalom a többpárti választások 1990-es bevezetése óta, amikor nem a DPSZ küldhette a legtöbb képviselőt a törvényhozásba.

Több hónapig tartó tárgyalások után az Európa Most Mozgalom hat másik tömörüléssel összefogva alakított koalíciós kormányt a DPSZ nélkül, s a Milojko Spajic kormányfő vezette kabinet október 31-én nyerte el a parlamenti többség támogatását. Szerbiában a május elején elkövetett két tömeggyilkosság miatt megrendült a bizalom az Aleksandar Vucic államfő által alapított Szerb Haladó Párt (SZNSZ) vezette kormány iránt, ezért december 17-ére előrehozott választást írtak ki. A Szerbiától 2008-ban elszakadt Koszovóban tartósan feszült helyzet uralkodott.

Május végén a többségében szerbek lakta Észak-Koszovóban lévő Zvecanban törtek ki húsz magyar KFOR-békefenntartó súlyos sebesülését okozó zavargások, amikor a szerbek által bojkottált helyhatósági választáson győztes albán nemzetiségű polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat. Szeptemberben négy ember vesztette életét, amikor szerb fegyveresek Banjszka településen rátámadtak a helyi albán rendőrökre, majd elbarikádozták magukat a közelben lévő monostorban.

Április 4.: Finnország NATO-tag