Egy szomorú, elszegényedő ország várja az új évet megannyi egzisztenciális és közpolitikai szorongással, írja szerzőnk véleménycikkében, melyben a 2023-as év mérlegét vonja meg.
Rettenetes évet zárunk.
A szomszédunkban halomra ölik az országuk függetlenségéért harcoló ukránokat, miközben a Nyugat egyre ingatagabb abban, hogy meddig és miként van képessége az oroszokkal szemben patronálni a megtámadott országot. Hazánk kormánya nem inog, áll, mint a cövek, és kérlelhetetlenül elutasít mindent, ami az orosz agresszorral szemben védelmet jelentene a szomszédos országnak.
Eközben Izraelt galád módon támadták meg gyilkos terroristák és több mint két hónapja, hogy az elrabolt túszok egy része még mindig az ő fogságukban szenved.
E rettenetes és felfoghatatlanul szörnyű tragédiának a kontinensünkre kiható tanulsága, hogy a szélsőbaloldal és a szélsőjobboldal újra összeér, műveletlenségüknél csak gyűlöletük nagyobb – kiabálják Berlin, Amszterdam, London utcáin, hogy a “folyótól a tengerig”, de mint a Wall Street Journalban olvashattuk, az ordibálók többségének fogalma sincs melyik folyóról és melyik tengerről is beszél.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
