Brutális feladattal néz szembe a kormány, ha komolyan gondolja, hogy második fővárossá emeli Debrecent

- „Debrecen lesz a vidék fővárosa és Magyarország második fővárosa.” “Debrecen előre megy, nem hátra!”

- “Semmi élet nincs itt, még nyáron se, a gyerekeimnek eszébe nem jutott itt maradni.”

Az idézetek közül az első kettő Lázár János építési és közlekedési minisztertől, a harmadik pedig egy 70 körüli, rózsaszín kabátos, fejkendős nőtől származik. Vele és barátnőjével a Debreceni Egyetem épülete előtt elegyedtem szóba egy hideg januári délutánon.

Arról, hogy a kormány Debrecent a vidék fővárosává és Magyarország második fővárosává akarja megtenni, Szijjártó Péter és Lázár János tavaly szeptemberben kezdett el beszélni. Január 9-én aztán Lázár sajtótájékoztatót tartott a városban, ez főleg a Budapest-bérlet elkaszálásáról és a MÁV-Volánbusz tarifarendszerének teljes átalakításáról lett emlékezetes, de a miniszter itt mondta azt is, hogy “Debrecen előre megy, nem hátra!”, és hogy 700 milliárd forintos, jellemzően közlekedési infrastruktúrafejlesztés kell ahhoz, hogy a meglévő és épülő gyárakat ki lehessen szolgálni, ráadásul a 200 ezres város népessége a munkaerő vonzása miatt további 50 ezerrel nőhet.

A bejelentés másnapján Debrecenbe utaztam, hogy a nagy ígéretek tudatában megnézzem a várost, egyébként sokadszorra, és megtudjam, mit gondolnak a helyiek az életüket alaposan felforgató kormányzati tervekről. Aztán beszéltem a város 1995 utcájából 1445-öt behatóan ismerő Löki Viktorral, a streetsofdebrecen oldal kezelőjével, várostörténeti íróval, és Forman Balázzsal, a Neumann János Egyetem docensével, hogy mit gondolnak a tervekről a város ismerőjeként, illetve szakértőként, szerintük felkészült-e Debrecen arra, hogy ne csak az ország második legnépesebb, hanem minden értelemben a második városa legyen.