Január végén ismerősöm, Bína azt mondta, hogy a hétvégén nem lesz Delhiben, zarándoklatra megy Dzsammuba, Vaisno Dévi istennő templomához. Az egész család utazik, a fiai beszélték rá a zarándoklatra, „mindenki megy”, „mi sem maradhatunk ki!”.

Volt tanítványom, Himáni egy videófelvételt küldött, amelyen férje, a szerkesztő és hindi irodalomtörténész, Szudhír új, Ráma istenhez szerzett imáját énekli el az új, ajódhjai Ráma-templom képeivel illusztrálva.

India nagyon vallásos ország, a vallás az élet minden aspektusát lefedi: az esküvők, gyerekszületés, étrend és napi szokások mind a vallás részei, a zarándoklatok a himalájai zarándokhelyekre, forrásokhoz és a tengerpartra mindig népszerűek voltak. A jelenlegi vallási reneszánsz állami elfogadottságának és agresszivitásának mértéke azonban viszonylag új keletű.

Azt, hogy az indiai állam és a hindu vallás között megszűnőben van a választóvonal, az is mutatja, hogyan avatták fel január 22-én Ráma isten állítólagos szülőhelyén a róla elnevezett, félig felépült templomot. Ezen a helyen korábban az első mogul uralkodó, Babur idején, a XVI. században épített Bábrí mecset állt, amelyet 1992-ben hindu nacionalisták leromboltak. Őket akkor csőcseléknek, huligánoknak tekintették, ma az egykori résztvevők korabeli újságok fényképeivel büszkén próbálják bizonyítani, hogy részesei voltak a nagy eseménynek.