A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Mennyibe kerül egy csokor újhagyma? – a kérdésre adott válasz is befolyásolhatta a dél-koreai választás eredményét. A kampányfinisben kiirthatatlan mémmé vált annak a felidézése, hogy amikor Jun Szuk Jeol elnök egy propagandalátogatáson azt akarta bebizonyítani, hogy kormánya sikeresen letörte az árakat, és
észszerűnek nevezte a kezében tartott hagymacsomóért kért 875 vont (235 forintot),
csattanós politikai pofonba lépett bele. Az online térben azonnal felhívták a figyelmet, hogy egy csokor újhagyma – tavasszal a koreai konyha elmaradhatatlan alapanyaga – inkább 3-4 ezer vonba kerül, és az érintett szupermarketben az államfői vizitkor azért volt meghökkentően olcsó, mert egy célzott kormányzati támogatásnak köszönhetően ott átmenetileg akciósan árusították.
Bár Dél-Koreában a gyümölcs hagyományosan drága, az is a kormány kudarcát jelképezte az infláció letöréséért és a megélhetési költségek emelkedésének megállításáért vívott küzdelemben, hogy
februárban az alma ára néhány menő boltban átszámítva kétezer forint fölé emelkedett – darabonként.
Nem csoda, hogy az elégedetlen szavazók Jun mandátumának első két évéről elégtelen osztályzatoktól hemzsegő bizonyítványt állítottak ki.
Az 1992-es választás óta a legmagasabb, 67 százalékos részvételi aránnyal tartott voksoláson a 300 fős parlamentben a baloldali ellenzéki Demokrata Párt (DPK) a kisebb szövetségeseivel együtt 176 mandátumot szerzett, vagyis megőrizte a 2020 óta élvezett többségét.
