Nagy feladatnak tűnik, de valójában nem akkor ördöngösség felfedezni, hogy miben is vagyunk igazán tehetségesek. Első körben arra kell fókuszálnunk, hogy mi az, amiben igazán az örömünket leljük. Jó eséllyel pontosan olyasvalamiben, ahol a természetes adottságainknak lehetőségük van megmutatkozni. Vagyis a saját márkánk felépítésének alapja, mondhatni nulladik lépése, hogy megtudjuk, mihez is van érzékünk igazán. Ehhez nyújt segítséget egy nagyon egyszerű, ám hatásos gyakorlattal John Purkiss és David Royston-Lee könyve.
Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Második rész.
Tehetség alatt általában valamely tevékenységre vonatkozó testi-lelki adottságot, érzéket, rátermettséget, hajlamot, talentumot értünk; a szó másik jelentése maga a kivételes adottságokkal megáldott személy. Énmárkánkat mindenképpen a tehetségünkre alapozva kell felépítenünk, figyelve azokra a dolgokra, amelyeket rátermettségünknél fogva jól csinálunk.
Ha énmárkánkat épületnek tekintjük, akkor tehetségünk az épület alatti sziklaszilárd talaj.
Különböző adottságaink kora gyermekkorunktól kezdve folyamatosan mutatkoznak meg, iskolai tanulmányaink pedig elősegítik a feltárásukat. Talán nem véletlen, hogy az oktatást jelentő edukáció latin megfelelője a „kihúzni” igéből ered – ami arra utalhat, hogy a tanító voltaképpen csak „kihúz” belőlünk valamit, ami eredendően bennünk lakozik. Tehetségünk képzés és tapasztalatszerzés útján készséggé, képességgé fejleszthető. A helyzet iróniája, hogy tehetségünket könnyen elhanyagoljuk, hiszen számunkra természetes. Vannak, akik inkább a gyengeségeikre fordítanak figyelmet.
Természetes adottságaink abban is megmutatkoznak, hogy miben leljük örömünket s miben teljesítünk jól. Ha végig gondoljuk, mikor élveztük igazán a munkánkat – és értünk el vele nagy sikereket –, valószínűleg kiderül: akkor, amikor a tehetségünket hatékonyan sikerült kamatoztatnunk. Amikor minden klappolt s ment, mint a karikacsapás – szinte magától. A feladat magával ragadott bennünket, megfeledkeztünk az időről. Csíkszentmihályi Mihály pszichológus flow-nak nevezi ezt az optimális állapotot vagy élményt. A flow állapotába nagy valószínűséggel akkor kerülünk, amikor tehetségünket értelmes módon, megvalósítható célok érdekében használjuk, amikor a magunk urai lehetünk, és pozitív visszajelzéseket kapunk. A flow-élmények segítségével könnyebben felismerhetjük természetes adottságainkat és azt, hogyan kamatoztathatjuk őket a legnagyobb megelégedésünkre.
Élhetnek-e együtt valaha az izraeliek és a palesztinok? Mit gondol egy izraeli katona arról, akik nem akarják a gázai háborút? Földes András izraeli videóriportja erre is rákérdez, és azt is megmutatja, hogy milyen háború zajlik maguk az izraeliek között.
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
Azt nem tudtuk meg, hogy ki, hol és mikor jelenti be az eredményt.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
