Két igazán élvezetes, pozitív emlékekkel is dolgozó gyakorlattal segíthetjük elő saját értékrendünk feltárását, hogy aztán azt a tehetségünkkel kombinálva igazán ütőképes énmárkát építhessünk fel. Talán nem is gondolnánk, de például a legkönnyebben az olyan személyeken keresztül vezet az út a valós értékrendünk kiaknázásához, akikre valamilyen okból kifolyólag felnézünk. Sok esetben fordul elő, hogy olyan tulajdonságokat csodálunk másokban, amelyeket magunkban még nem fedeztünk fel. Itt az ideje hát belső expedícióra indulni!
Lassan tíz éve, hogy a HVG Könyveknél megjelent magyarul is John Purkiss és David Royston-Lee Énmárka – Tedd magad eladhatóvá az interneten is! című könyve, amely azonban azóta is alapműnek számít. A kötet nem egy hagyományos útmutató a CV-íráshoz. Nem mondja meg, hogyan legyél influenszer, vagy hogy melyek a networkingelés alapszabályai. Sokkal inkább ahhoz ad iránymutatást, hogy miként ismerheted meg önmagad, az erőforrásaid, amiket aztán az érvényesüléshez hasznosítani tudsz. Purkiss és Royston-Lee bestsellere számos önismereti gyakorlatot tartalmaz ahhoz, hogy felfedezhessük képességeinket, értékeinket, felszínre hozhassuk valódi motivációinkat. Hiszen csak úgy tudunk kielégítő és sikeres életet élni, ha egyszerre csinálhatjuk azt, amit szeretünk és amiben a legjobbak vagyunk. Hírlevélsorozatunkban e gyakorlati feladatokat is tartalmazó könyvből szemezgetünk részleteket az olvasóink számára. Harmadik rész.
Ahogy az előző fejezetben említettük: ha az énmárkánkat épületként fogjuk fel, akkor a tehetségünk az a szikla, amelyen állni fog. Épületünk alapja pedig nem más, mint az értékrendünk. Bár a föld alatt helyezkedik el, az értékrend határozza meg az épület formáját. Ha adottságainkat az értékrendünkkel összhangban állítjuk szolgálatunkba, igazán ütőképes énmárkát építhetünk magunknak.
Az értékrendünk azon alapul, milyen értékeket tartunk igazán fontosnak, és azokat hogyan tükrözi az életünk. Értéknek nevezhetjük például a szorgalmas munkába vetett hitet, a pontosságot, de olyan magasztosabb elveket is, mint az önállóság, az embertársaink iránti törődés vagy az, hogy harmóniában élünk a természettel.
Két, hasonló tehetséggel megáldott, de különböző értékrendet valló ember nagy valószínűséggel merőben eltérő pályát fut be.
Képzeljünk el például két egyformán tehetséges zongoraművészt! Egyikük befelé forduló alkat, mélyen vallásos, és kerüli a rivaldafényt – egy székesegyház orgonistájaként gyakorolja hivatását. A másik extrovertált, szeret utazni, és minden vágya az, hogy nagy közönség előtt játszhasson – koncertező zongoraművész lesz.
Ha tisztában vagyunk értékrendünkkel, könnyebben el tudjuk dönteni, miként hasznosítsuk adottságainkat és válasszunk olyan pályát, amelyben örömünket leljük.
Egyszerűbben felismerjük, miféle munka való, illetve nem való nekünk. Ha hűek maradunk értékrendünkhöz, akkor hitelesek lehetünk és kitűnhetünk a tömegből. Mágnesként vonzzuk majd azokat – vásárlókat, munkatársakat vagy szállítókat –, akik hasonló elveket vallanak.
Az első lépés az, hogy feltárjuk értékrendünket. A második, hogy tükrözzük is azt. A következő gyakorlat ebben lesz segítségünkre.
A minisztériumnak világossá kell tennie, hogy Gustav Klimt Afrikai herceg című festményének kiviteli engedélyeztetési folyamata során becsapták őket, vagy ők hibáztak. Enélkül rajtuk marad a gyanú, hogy valami még súlyosabb dolog történt – állítja Molnos Péter művészettörténész.
Az őrmestert a történtek után eltiltották minden szakmai és nyilvános szerepléstől, és a tervezett előadásait sem tarthatta meg.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az okok most egyértelműek.
Nem a MÁV hónapja volt a június, és ez az internetezők ingerküszöbét is átütötte.
A BKV belső vizsgálatot indított.
