Mire jutottak a legnagyobb magyar cégek az egyik legrosszabb évben? – HVG Top 50

Több mint 4 százalékkal csökkent az 50 legnagyobb magyarországi vállalat árbevétele 2023-ban – derül ki a HVG Top 50 összeállításából. De mit árul el ez a magyar nagyvállalatok teljesítményéről? Az égvilágon semmit. Merthogy az 50 között 6 energiacég is van (a következő oldalon látható rangsor 1., 2., 17., 20., 38. és 49. helyezettjei), ezek együttes árbevétele pedig a 2022-es globális árrobbanás hatásainak elültével majdnem 22 százalékkal visszaesett, miközben a nem energiát áruló 44 nagyvállalaté 8 százalékkal nőtt. Az 50 toplistatag 4 százalékos mínusza tehát egy olyasféle szám, mint amit akkor kapnánk, ha a konyhánk hőmérsékletét a tűzhelyben és a hűtőben mért érték átlagaként próbálnánk kiszámolni.

De még a nem energiában utazó 44 topvállalat 8 százalékos növekedését sem szabad készpénznek venni: ha az energia volt a hűtő, akkor ezek között van az éppen bekapcsolt tűzhely. Tizenhárom olyan cég akad, amelyik 2023-ban több mint 100 milliárd forinttal tudta növelni a forgalmát, és ezek sorában négy olyan van, amelyik nem szerves növekedéssel került be a rekorderek közé. Ilyen az Orbán-kormány akkumulátor-nagyhatalmi ambícióinak két nagy kedvezményezettje, a gödi üzemét folyamatosan bővítő, már-már városnyi területet elfoglaló Samsung SDI Magyarország Zrt. (4.) és a termelését éppen 2023-ban felfuttató komáromi SK Battery Manufacturing Kft. (37.). De ilyen a kormánykedvenc 4iG Zrt. (25.), amely a Vodafone bekebelezésének köszönheti kiugró növekedését, valamint a még „kormánykedvencebb”, Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt. (23.) is. Utóbbi 130 milliárd forintos növekedéséből 68 milliárd az állami infrastruktúra-fejlesztési tendereken elért látványos sikereinek, további 38 milliárd pedig annak köszönhető, hogy áramszolgáltató leánya, az Opus-Titász bevételeit is hatékonyan hizlalta a villanyszámlákban szereplő rendszerhasználati díjak durva megemelése.

Vagyis energiacég is tudott növekedni, csak az kellett hozzá, hogy a miniszterelnök játszópajtása legyen a gazdája. Ha az energiában utazók mellett e négy nagy kivételezettnek a számait is kihagyjuk az összegzésből, azt látjuk, hogy a maradék 40 nagyvállalat együttesen 3,6 százalékos árbevétel-növekedésre volt képes. De persze ez sem kevés egy olyan évben, amikor a magyar GDP 0,9 százalékkal csökkent.

A növekedési rekorder is a gödi Samsung 679 milliárd forintos ugrással, a második legnagyobb, 353 milliárdos bevételi plusszal pedig a megelőző évi 150 ezer után tavaly 174 ezer autót összerakó Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. dicsekedhet. Noha idén nyáron a kecskeméti Mercedes-gyár háromról két műszakos termelésre állt át, tavaly még határozottan jól ment a magyar autógyártóknak: a nemzetközi konjunktúrát meglovagolva a Magyar Suzuki Zrt. (7.) és az Audi Hungaria Zrt. (3.) is látványos (241, illetve 107 milliárd forintos) növekedésnek örülhetett.