A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Top 500 – korántsem mellékes – melléktermékeként a HVG minden évben összeállítja a legnagyobb hozzáadott értéket termelő vállalatok rangsorát is. Ez a mérőszám sokkal többet elárul egy-egy vállalat teljesítményéről, mint az árbevétel. A hozzáadott érték ugyanis – ahogy a neve is mutatja – azt veszi számba, hogy
mennyit tett hozzá az adott vállalat a gyárkapun kívül vett alapanyagok, alkatrészek, szolgáltatások vagy éppen a továbbértékesítésre beszerzett jószágok vásárláskori értékéhez.
A rangsor élén itt is a legnagyobb magyarországi vállalat, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. áll. Miután árbevételével kimagaslik a mezőnyből, nem csoda, ha az annak – az olajvállalat esetében 17 százalékos – részét alkotó hozzáadott értéke is hatalmas összeg.
HVG Top 500
Friss és korábbi cégrangsoraink – a HVG Top 500 és a HVG Top 50 – évekre visszanyúlóan itt olvashatók a hvg360-on.
A dobogó második fokán is ugyanaz a vállalat áll, amelyik az 500-as toplistán: az MVM Energetika Zrt. Érdemes azonban észrevenni, hogy az arányok nem egyformák. Míg az árbevételi rangsorban az MVM neve mellett álló szám csupán az 57 százaléka a Molénak, itt az egykori Magyar Villamos Művek sokkal jobban megközelítette az olajcéget: e műfajban négyötödös az arány.
Ez, akár úgy is mondhatjuk, egyfajta „természeti törvényszerűség”. Minél kisebb egy társaság tevékenységében a szolgáltatások aránya, annál több idegen anyagot-alkatrészt kell felhasználnia egységnyi árbevétel megtermeléséhez. A szolgáltatók viszont alapvetően a saját munkájukat árulják, tehát az általuk hozzáadott értéket.
