Pósfai Gábor, aki a cégvezetést hagyta ott a Tisza Pártért: „A demokrácia fáradságos dolog, de megéri”

Miután itthon és Ausztriában is felépítette a céget, tavaly év elején hirtelen otthagyta a Decathlont. Mi volt a probléma?

Ausztriába is azért mentem, mert úgy éreztem, újabb feladatra van szükségem, hogy továbbra is motivált vezető maradhassak. Ezután megint csak külföld jöhetett volna, amit nem akartam, így barátságosan elváltunk. Nem akartam másik multi igazgatói székébe ülni. Régóta érdekelt a közélet, és azt gondoltam, jó lenne olyan munkát találni, amivel visszaadhatok valamit az országnak. Novemberben jelentkeztem a Tisza Párt A jövő vezetői pályázatára, de sokáig nem kaptam választ. Aztán decemberben egy közös ismerős összehozott Tarr Zoltánnal, januárban találkoztam Magyar Péterrel, két hete a szervezet operatív igazgatója vagyok, hozzám tartozik az összes támogató funkció, a HR, az IT stb. De a feladatkörök még alakulnak.

Hol látja magát öt év múlva, vagy akár csak 2026 végén?

Két hét alatt azt tanultam meg, hogy jó, ha holnapig előre tudok látni. De már két hét alatt is sokat tudtam segíteni. Azt szeretném, ha az én példámon keresztül többen csatlakoznának a politikához, olyanok is, akiknek van veszítenivalójuk. A legfontosabb – akárhogy sikerül is az én Tisza-projektem –, hogy már nem tartozom magamnak, elmondhatom, legalább megpróbáltam. A feleségem is – aki eddig óvott minden közéleti szereplésről – látta az elszántságot bennem, így most ő lett a legnagyobb támogatóm.