Mit tehet egy magyar ember, ha Trump végül arra jut, hogy meg kell vonni Európától egy-egy internetes szolgáltatást?

Lekapcsolhatja-e Donald Trump az internetet? Ha nem is egészen, de talán részben? Akár igen, akár nem, ez is azoknak az ötleteknek az egyike, amelyek már megfordultak a fejében. Jóval első elnöksége előtt, 2015 decemberében, egy kampányvitában hozta szóba a dolgot, akkor arra hivatkozva, hogy az akkoriban félelmetes terrorszervezet, az Iszlám Állam az interneten toboroz tagokat. 

Persze, mindenki tudja: az internetet direkt úgy tervezték (egyébként az USA-ban, eredetileg katonai célokra), hogy ne lehessen lekapcsolni, többszörös tartalékok révén mindig működjön, és ez azóta is érvényes. Zavarokat kelteni azonban lehet, és erre legutóbb éppen Trump csapata adott példát. Az Elon Musk nevéhez fűződő nagy állami takarékoskodás jegyében majdnem megvonták a pénzt egy szinte ismeretlen, de igen fontos szervezettől, a biztonsági rések jegyzékét vezető CVE-től. A tiltakozás hatására az utolsó pillanatban észrevették, hogy ez mégsem jó ötlet, így a CVE-t tovább finanszírozzák – egyelőre jövő márciusig.

Az internet nemzetközi ugyan, de erősen amerikai hatás alatt áll. A háttérben működő szervezetek közül ismertebb az ICANN, egyszerűen szólva az internet telefonkönyve. Rajta múlik, hogy a netes domainnevek (például: hvg.hu) beírása után egyértelmű legyen, hová (esetünkben például erre az IP-címre: 104.18.17.49) kell irányítani a kérést. Az ICANN sokáig az amerikai kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt működött, és 2016-ban, nem sokkal Trump első elnöksége előtt vált független nemzetközi szervezetté. Ténykedésének egyik legutóbbi példája, hogy miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az ukrán kormány azt kérte, hogy tegyék lehetetlenné az oroszországi – .ru végződésű – címek elérését. Az ICANN ezt nem tette meg; kormányérdektől függetlenül fenntartotta az internet szabadságát.