Bár Oroszországban és a Moszkvával megértő politikát folytató országokban Ukrajnát vádolják azzal, hogy „kényszersorozza” állampolgárait, Oroszországban sem csupán békés meggyőzéssel próbálják feltölteni a harcokban meggyengült egységeket. Moszkvának annyi előnye van, hogy miközben jóval nagyobb a népesség, így még nem kellett elrendelni a komoly belpolitikai hullámokat gerjesztő általános mozgósítást, Észak-Korea tízezerszámra küldi saját polgárait ágyútöltelékként az ukrajnai frontra.
Ukrajna transzparens vizsgálatot ígér a magyar férfi, Sebestyén József halálával kapcsolatban, és tagadják, hogy katonai kiképzése során verték volna meg, de a róla előkerült videófelvételen aggasztó állapotban van. Az mindenesetre egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az orosz agresszió ellen több mint három éve védekező országban mind súlyosabb az emberhiány, és aki tudja, kenőpénzzel próbálja elkerülni a besorozást, így a korrupció is virágzik.
Nyár végéig 160 ezer embert soroznak be az orosz hadseregbe, 2011 óta a mostani a legnagyobb sorozási hullám, s ez arra utal, hogy az Ukrajnában harcoló orosz egységek egyre nagyobb veszteségeket szenvednek. A törvények szerint sorkatonákat nem lehet a frontra vinni – ezt a szabályt is megszegték 2022-ben, ami hatalmas felháborodást váltott ki –, ezért a hatóságoknak
különféle trükköket kell kitalálniuk, hogy meglegyen a szükséges számú frontkatona.
Az egyik leggyakrabban alkalmazott megoldás a „meggyőzés”, s ha az nem sikerül, akkor az erőszak.
