Elfogyott a pénz, vége a szocializmusnak Bolíviában

Két évtizedes baloldali uralom szakad meg Bolíviában, ahol a kezdeti, mesterségesen fenntartott javulás után ismét gazdasági válság, vágtató infláció, benzin- és áruhiány jellemzi a mindennapokat.

  • Vass Péter

Nem indulhatott az elnökválasztáson, mégis a harmadik helyen végzett – értelmezte a minapi bolíviai voksolás első fordulóját Evo Morales baloldali exállamfő. A dél-amerikai ország első indián elnöke – akit az alkotmánybíróság eltiltott az újbóli indulástól – ugyanis arra szólította fel a híveit, hogy „Nulo polgártársra” szavazzanak, azaz nulla, vagyis érvénytelen voksot adjanak le, ezzel is jelezve, hogy illegitimnek tartják a választást. Az országot 2005–2019 között irányító Morales híveinek jó része követte is a tanácsot, és az érvénytelennek nyilvánított szavazatok aránya meghaladta a 20 százalékot.

Így lett harmadik helyezett a nem létező „Nulo polgártárs”.

A legtöbb voksot, 32 százalékot a jobbközép Rodrigo Paz Pereira szerezte, míg a második helyen a jobboldali Jorge Tuto Quiroga végzett 27 százalékkal. A posztért immár negyedszer is sikertelenül indult üzletember, Samuel Doria Medina 19 százalékot ért el.

https://hvg.hu/vilag/20250520_morales-bolivia-valasztasok-kizaras-elfogatoparancs

Bárhogy próbálja is Morales sikerként beállítani a voksolást, az az általa vezetett baloldal látványos bukását hozta. Pártja, a Mozgalom a Szocializmusért (MAS) jelöltje, Eduardo del Castillo mindössze 3 százalékot szerzett, és a MAS-ból kivált egykori Morales-hívő Andrónico Rodríguez is csak 8 százalékot kapott. Az egyidejűleg tartott parlamenti választás még látványosabban mutatja a fordulatot: a MAS mindössze két tagot küldhet a 130 fős képviselőházba – ahol 75 törvényhozója volt –, a szenátusba pedig be sem jutott.

Hozzászólások