Mi vonzotta az újságíráshoz?
Mérnöknek tanultam, mert hittem, hogy a technológia pozitív társadalmi változások eszköze lehet. Viszont San Franciscóban azt láttam, hogy a techóriások nem az emberiség számára fontos, hanem a pénzügyileg nyereséges technológiákkal foglalkoznak. 2016-ban, a Facebook-válság kezdetén lett világos, hogy vagy maradok egy értékeimmel ellentétes iparágban, vagy váltok egy közérdeket szolgáló pályára, mint az újságírás.
Az AI birodalma című könyv megjelenése előtt több mint háromszáz interjút készített hét éven át. Mikor döntötte el, hogy ezekből könyv lesz?
Későn: 2022 végén, amikor megjelent a ChatGPT, és teljesen meghatározta a közbeszédet. Sam Altman és az OpenAI hősként tűntek fel, mint akik elhozzák a várva várt csodát, az általános mesterséges intelligenciát. Én már évekkel előtte beláttam a színfalak mögé, így megrémített, mennyire más képet kap a világ, mint a valóság.
Mire a ChatGPT-t megismerte a világ, addigra már számos kritikus írása jelent meg az OpenAI-ról. Volt „én megmondtam előre” érzése?
Nem. A ChatGPT indulásakor az OpenAI megítélése ragyogó volt. Nekem ez nehéz volt, mert a riportjaim alapján a szervezet nem tűnt különösebben megbízhatónak, és a motivációi sem a közérdeket szolgálták. Az embereket elbűvölte az AI képességugrása; hajlamosak vagyunk piedesztálra emelni a technológusokat. Láttam, hogy Sam Altmant és az OpenAI-t kritikátlan hit övezi. Nem elégtételt, hanem pánikot éreztem.
Az „elkerülhetetlenség” narratíváját – hogy ez a technológia „leesett az égből”, és nekünk csak alkalmazkodnunk kell – elutasítom.
A társadalomnak aktívan kell alakítania a technológiát a közérdeknek megfelelően; különben a piaci és a politikai ösztönzők érvényesülnek, hatalmat koncentrálva és gyorsítva a demokratikus visszacsúszást.
Karen Hao amerikai újságíró
A gyártás és az energiatudományok mérnökének tanult a Massachusettsi Műszaki Egyetemen, 2015-ben diplomázott. Tudása alapként szolgált, értékrendje pedig útmutatóként ahhoz, hogy a technológiai újságírói pályát válassza. Kínából tudósított a Wall Street Journalnak, dolgozott a rangos MIT Technology Review szerkesztőjeként. Jelenleg szabadúszó, a The Atlantic rendszeres szerzője. Érdeklődése fókuszában az AI-szektor ígéretei és az AI társadalomra gyakorolt hatásai állnak. Tapasztalatait és gondolatait Az AI birodalma című könyvben gyűjtötte össze.
Karen Hao amerikai újságíró a budapesti Hiltonban
Lakos Gábor
A könyvére azt is mondhatnánk, hogy valójában inkább a kapitalizmus kritikája, mint az AI-vállalatoké. Elutasítja a kapitalizmust?
Az OpenAI nonprofitként indult, de szinte sohasem működött úgy. A kritikám a kapitalizmusnak is szól, de nem általános érvényűen. A techcégek esetében erős ideológia olvad össze a kapitalizmussal, ez táplálja a könyvemben a gyarmati párhuzamot is. Az OpenAI hisz az általános mesterséges intelligencia (AGI) eljövetelében – az emberi képességeket elérő vagy meghaladó AI-ban – és abban, hogy ez vagy nagyon jól, vagy nagyon rosszul végződik. De kontrollálni csakis úgy lehet, ha ők hozzák létre.
Nincs rá tudományos bizonyíték, hogy az AGI megvalósítható lenne, és világos módszer sincs rá. Ez ideológia.
